Holnaptól már nem kell félniük a gilisztáknak

Csütörtöktől nem lehet halat vagy hüllőt gömbakváriumban tartani, kör alapú kalitkában pedig madarat vagy más állatot, a társállatként tartott kutyák számára legalább 10 négyzetméteres területet kell biztosítani, illetve négy méternél rövidebb eszközzel nem lehet tartósan kikötni az állatot – többek között e szabályokat is tartalmazza a július 1-jén hatályba lépő „A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról” szóló kormányrendelet.

Az MTI megkeresésére Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman – a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa – elmondta: a rendelet célja, hogy a magánházaknál és az állatokat árusító üzletekben olyan tartási körülményeket biztosítsanak a hobbiállatoknak, amelyek megfelelnek az állatvédelmi törvénynek és a kedvtelésből tartott állatok igényeinek is.

Az állatvédelmi ombudsman külön kitért arra, hogy ebbe a körbe tartozik minden olyan kedvtelésből tartott állat – rendszertani besorolás nélkül –, amelyeket az ember hobbiból tart a közvetlen környezetében. Ilyen lehet többek között a kutya, a macska, a ló, a kanári, a díszhalak, egyes hüllőfajták, de akár a giliszta is.

Ez utóbbinak azért van jelentősége a szakember szerint, mert most még akár automatából is árusítható a giliszta a horgászok számára csaliként, csütörtöktől pedig ez a lehetőség a kormányrendelet szerint megszűnik.

Czerny Róbert felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben megalkotott állatvédelmi jogszabályok tapasztalata szerint még mindig nem igazán érték el eredeti céljukat, mivel a felelős állattartást továbbra is kevesen gyakorolják Magyarországon. Ezek a jogszabályok ugyanakkor számos civil szervezet és magánember figyelmét ráirányították az állatvédelem fontosságára. Továbbá vannak már olyan bírói ítéletek is, amelyek a büntető törvénykönyv alapján állatkínzásért – igaz, nem hosszú idejű, féléves – fogházbüntetést szabtak ki például olyanokra, akik rossz körülmények között tartották az állatot, vagy a lakásuk erkélyéről dobták ki a kutyájukat.

A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: a vonatkozó jogszabályok között nincs koherencia. A büntető törvénykönyv csak a gerinces állatok kínzását rendeli büntetni, az állatvédelmi törvény pedig nem határozza meg pontosan a védendő állatok körét.

A most hatályba lépő kormányrendelet viszont már pontosítja a védendők körét, amikor rendszertani besorolástól függetlenül védendőnek tekinti az állatokat.

Annak érdekében, hogy az állatvédelem súlya a jövőben nagyobb legyen, és az eddigieknél szervezettebb keretek között folyhasson, a Fehérkereszt Állatvédő Liga és a Cerberos Állatvédő Egyesület július 18-án Ráckevén, a Savoyai-kastélyban meghirdeti az első állatvédelmi őrség toborzóját.

Az állatvédelmi őrségek az elképzelések szerint a településeken úgy működnének, mint a polgárőrségek, azaz civil kezdeményezésként. Ahhoz azonban, hogy ezek a szervezetek működhessenek , egy adott településen a helyi önkormányzattal és a rendőrséggel szerződést kell kötniük, mivel önállóan nem intézkedhetnek, csak rendőr vagy önkormányzati megbízott jelenlétében. Emellett a Fehérkereszt Állatvédő Liga szakmailag is ellenőrizné a tevékenységüket – közölte Czerny Róbert.

(MTI)