Jaj a balatoni angolnáknak

A Balaton magas vízállása miatt a korábbi éveknél sokkal tovább tartják nyitva az idén a Sió-zsilipet, így a reméltnél több angolnát foghat ki a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

MNO
2010. 06. 04. 6:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Varga László a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy eddig több mint 60 tonnányi angolnát tudtak befogni, alapvetően a Sió-zsilip csapdáinak, kisebb hányadban a varsás angolnafogásnak köszönhetően, ami most a cég pénzügyi egyensúlyának a megtartásához nyújt segítséget.
Az angolnák március végén indultak el a Sió-csatorna felé, amit a korábbi években pár heti nyitva tartás után bezártak, most azonban a szükség úgy hozta, hogy több mint két hónapja nyitva van. Addig lehet még számítani az angolnák mozgására, ameddig nem melegszik fel a víz 16-18 fok fölé, addig azonban minden nap ajándék a halgazdálkodási cég számára – fogalmazott a vezérigazgató. Az angolna iránt ugyanis megfelelő kereslet mutatkozik német, olasz és belga piacokon.

A hal a Sargasso tengerben szaporodik csak, onnan származnak az utoljára 1991-ben telepített balatoni angolnák is. Ennek a halfajnak erős a vándorlási ösztöne és főként tavasszal, áramlásokat észlelve érez erős késztetést arra, hogy tömegesen induljon el ívni a Sargasso tenger felé. Ezt használják ki a siófoki zsilipnél elhelyezett angolnacsapdákkal. Ennek a vándorlási ösztönnek köszönhetően a balatoni horgászok is nagy számban tudnak angolnát fogni a tóba vezető csatornákon, vízbefolyásokon.

Nincs pénz a busák kifogására


Varga László kifejtette, az idén az angolnaértékesítésből várhatóan 80 millió forint bevétele származik a nonprofit társaságnak, amire azért is van nagy szüksége, mert hiányos a forrása a kötelező feladatai teljesítésére.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t tavaly hozták létre a Balatoni Halászati Zrt. jogutódjaként. Az örökölt közfeladatai – ilyenek többek között a halgazdálkodás, a tó ökológiai egyensúlyának biztosítása – ellátáshoz az állam elvileg biztosított kellő forrást, de a nonprofit társaság vagyonának nagy része készpénz helyett halállományban, továbbá piacképtelennek bizonyult vagyontárgyakban fekszik. A balatonföldvári és szárszói tógazdaságokat, továbbá egy balatonszemesi Natura 2000-es besorolású területet hiába hirdették meg, eddig nem tudták eladni.

A forráshiány miatt nem tudják egyelőre folytatni a busahalászatot. Idén már lehalászták azt a busamennyiséget, amire fedezete volt a társaságnak, így hiába kedvez az időjárás és a piaci helyzet a busafogásnak is, és lenne szükség minél több kiemelésére a Balatonból, nincs rá pénz – tette hozzá.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.