Orbán: A cselekvés gyorsaságában élen halad Magyarország + Képek

Olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia Európának az elkövetkező években, ami a munkahelyek számának radikális növelését eredményezi – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön magyar újságíróknak Brüsszelben, az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után. • Megállapodtak az unió stratégiájáról és a bankadóról

MNO
2010. 06. 17. 17:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.


Az összehangoltság, fegyelem és egység szellemében tanácskoztak az EU-vezetők az Európát próbára tevő gazdasági helyzet javításáról – közölte Orbán. Európának alapvető változásokra van szüksége, az eddiginél bátrabb cselekvés kell – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az élen halad – természetesen nem a gazdaság és a pénzügyek állapotát tekintve, hanem a cselekvés gyorsaságát, az új teendők felismerését illetően. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tisztességes közteherviselést célzó bankadó gondolatát most fogadták el az európai vezetők, míg a 29 pontos magyar gazdasági akciótervben már szerepel ez a célkitűzés.



Versenyelőnyt jelent Magyarországnak az Európai Unión belül a következő két-három évben a politika, mert az új magyar politikai viszonyok rugalmas, gyors, határozott és következetes kormányzati magatartást tesznek lehetővé – jelentette ki Orbán. Mint fogalmazott, a korábbiakban a politika kockázati tényezőt jelentett Magyarország számára. Kitért arra, hogy a főbb magyarországi gazdasági célkitűzések egybeesnek az európai célkitűzésekkel. „Fontos a pénzügyi fegyelem, de a kulcs a növekedés” – idézte az EU-csúcson többek által megfogalmazott prioritást.


Elmondta: az, hogy az EU-csúcs döntése értelmében a tagországoknak adók és illetékek rendszerét kell bevezetniük a pénzügyi szektorra, kettős célt szolgál. Az egyik a tisztességes tehermegosztás – ennek felel meg Magyarországon a szektortól elvárt 200 milliárd forintos hozzájárulás –, a másik pedig a kockázatkezelés, esetleges jövőbeli válsághelyzetek elhárítása. E második iránynak is van magyar megfelelője a 29 pont között, mégpedig a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásának a terve. A különbség csupán abban áll, hogy ennek az új intézménynek – lehetőség szerint nem közhatalmi „adókivetés” révén, hanem megállapodások megkötése nyomán – az lesz a feladata, hogy nem egy esetleges jövőbeli válságra való felkészülést tesz lehetővé, hanem egy már előállt válsághelyzetet, nevezetesen a devizahitelesek válságát kell kezelnie.

„Fontos a pénzügyi fegyelem, de a kulcs a növekedés” – idézte az EU-csúcson többek által megfogalmazott prioritást. Az Európa 2020 elnevezésű uniós foglalkoztatási és növekedési stratégia és a magyar törekvések párhuzamosságára példaként hozta fel: az Európa 2020 célul tűzi ki, hogy tíz esztendő múlva a kontinensen a fiatalok 10 százalékánál nagyobb arány ne essen ki az oktatási rendszerből, míg Magyarországon a szakképzés reformját tervezik.

Az EU-országok által kialakítani kívánt, úgynevezett közös „gazdasági kormányzásról” azt mondta a magyar kormányfő, hogy az a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását célozza, és problémákat megelőző, illetve kiigazító eszközöket teremt majd. A prevenciót fogja szolgálni, hogy a kormányok még a parlamenti vita előtt be fogják nyújtani az EU-hoz saját költségvetési tervezeteiket – sőt, azok két-három éves perspektivikus terveit is –, így mód lesz az esetleges anomáliák kiszűrésére. Szintén preventív eszköz lesz a statisztikai adatszolgáltatás minőségének javítása, uniós ellenőrzése. Ha az szükségessé válik – például az állami eladósodás túlzott mértéke esetén –, a kiigazítást szankciók is szolgálhatják.

Orbán elmondta: a lehetséges szankciós intézkedések körét illetően az uniós vezetők most nem bocsátkoztak részletekbe, ám attól a gondolattól a résztvevők elzárkóztak, hogy az uniós alapszerződés módosítását igénylő szankcióformákat vezessenek be. Az uniós intézményekben folyó tervezés során felmerültek olyan elképzelések, hogy a követelményeket megszegő tagállam szavazati jogát akár fel is lehetne függeszteni az unióban. Ezt azonban többek álláspontja szerint nem lehet keresztülvinni a Lisszaboni Szerződés módosítása nélkül. Orbán – anélkül, hogy konkrétan minősítette volna az egyes elképzelhető szankcióformákat – elmondta, hogy a 27 uniós ország vezetője szerint a lehetséges intézkedéseknek a jelenleg érvényes alapszerződési kereteken belül kell maradniuk.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.