Ha a nemzetállam eszméje ennyire irracionális, akkor vajon miért olyan nehéz lemondani róla? Azért, mert a semmit kell elfogadni helyette. Azt, hogy nincs egy magasztos, lelkesedésre méltó elv, amelynek nevében bármilyen határt igazságosnak, helyesnek nevezhetnénk, ebben a tudatban védhetnénk, vagy harcolhatnánk érte. Régen volt ilyen elv. Urunk birtokának határa. Uralkodónk hatalmának határa. Gyarapítása – a területrablás – erény, elvesztése – mások területrablása – tragédia. Amióta azonban a patrimoniális elv és a monarchikus-dinasztikus elv kimúlt, már csak azzal próbálkozhatnánk, hogy az a helyes határ, ami a nemzetünket határolja körül. Minél többen, minél komolyabban veszik ezt az elvet, annál több vér folyik. Hogy mennyi, azt nem olyan régen déli határunkon átnézve egészen közelről láthattuk.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Népszabadság, 2010. június 4.)
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
