Táncórákkal a válság ellen

Táncórákkal is harcolna a brit kormány a válság ellen – tudósít a Guardian. A brit iskolák fele nem, vagy csak alig képes megfelelő oktatást nyújtani a diákoknak – írja a Times.

The Guardian (guardian.co.uk)

Táncórákkal is harcolna a brit kormány a válság ellen – tudósít a Guardian. A brit képzési miniszter szerint a különböző, felnőtteknek szóló esti órák komoly segítséget jelentenek a recesszió okán munkájukat vesztett dolgozóknak.

„A táncórák vagy a virágrendezés egyértelműen fontosabbak az ilyen válságos időkben – fogalmazott John Hayes. – Úgy vélem, attól, hogy az élet nehéz, még nem muszáj, hogy rossz is legyen. Azok az emberek, akik új dolgokat tanulnak, sokkal elégedettebbek – ezért gondolom, hogy a felnőttoktatás most különösen lényeges”. Hayes egy általa ismert 56 éves férfi esetét is megemlítette, aki egy éven keresztül táncórákat vett, majd az e módon megnövelt önbizalmával már sokkal könnyebben talált munkát.

Az előző kormány négy év alatt 1,4 millió felnőttoktatási intézményt szüntetett meg vagy juttatott lényegesen kevesebb forráshoz, ráadásul februárban 200 millió fonttal csökkentette az egyetemek költségvetését. Hayes most azt ígéri, az ország nehéz pénzügyi helyzete ellenére mindent megtesz majd, hogy több pénzhez juttassa ezeket az iskolákat. „Én és David Cameron is rendkívül elkötelezetten támogatjuk a felnőttoktatást” – jelentette ki.

Hayes azonban azt is elmondta, a megszorítások nem kerülik el az oktatási szektort sem: első lépésként a kormány a „kevéssé hatékony és túlburjánzó” bürokrácia leépítésére készül, a cél a „minél karcsúbb” oktatási rendszer. Martin Ward, az iskolai és egyetemi vezetők szervezetének helyettes vezetője üdvözölte a miniszter terveit, elmondta azonban, az előző kormány lépései miatt így is kevesebb szegény juthat be a felnőttoktatási programokba, és úgy fogalmazott, több elvonást már nehezen bírna el a rendszer.

The Times (thetimes.co.uk)

A brit iskolák fele nem, vagy csak alig képes megfelelő oktatást nyújtani a diákoknak – írja a Times. Az oktatási intézmények egytizede egyáltalán nem felelt meg az állami normáknak – ez több mint kétszerese a tavalyi számoknak.

A kormányzat szerint a jelentés az ő állításaikat bizonyítja, miszerint az oktatási rendszer megérett a sürgős változtatásokra. A toryk többek között nagyobb szülői kontrollal irányított, kisebb önkormányzati ellenőrzést élvező „szabad” iskolákat szeretnének létrehozni, emellett a jól teljesítő intézmények automatikus mentességet élveznének a sorozatos vizsgálatok alól, míg a rosszabb iskolákat gyakrabban látogatnák az ellenőrök.

„Több jó oktatási intézményre van szükség – foglalta össze a felmérés tanulságait Lord Hill, az iskolákért felelős miniszterhelyettes. – Fentebb kell tornásznunk a minőséget, ezt pedig csak reformokkal lehet véghezvinni”.

A tanárok szakszervezete szerint azonban a kutatás számadatai nem az iskolák romló színvonalát jelzik, hanem a folyamatosan változó, és egyre szigorúbb feltételek következtében jöttek létre. Elmarasztalható az oktatási intézményt például azért is, hogyha nem követel rögtön személyazonosságát bizonyító papírokat a vizsgálódni érkező ügynöktől, ha nem rögzíti minden dolgozóját egyetlen összefoglaló jegyzékben, de már egy nem megfelelő magasságú kerítésért is negatív pontok járnak.

Christine Blower, a Tanárok Nemzeti Szakszervezetének vezetője úgy véli, a felmérés a valóságtól elragaszkodott követelmények alapján értékel, így igyekszik kudarcot faragni a sikerből. John Dunford, az iskolai és egyetemi vezetők szervezetének elnöke pedig elmondta, nehéz úgy jobb eredményeket elérni, hogy az elvárások állandóan változnak.

Az aggodalomra okot adó számok mellett pozitív eredmények is kiolvashatók a jelentésből: a különösen rossznak tartott környékeket kiszolgáló iskolák tizenegy százaléka például kiválónak bizonyult.