Tarlós: Stabilizáció, megfontoltság, érthetőség, őszinteség

A főváros működésének és pénzügyi helyzetének stabilizálását, csak biztos anyagi hátterű beruházások indítását, mindenki számára érthető kommunikációt és őszinteséget ígért Tarlós István, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje a Civil Összefogás Fórumának (CÖF) sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.• Vége lesz Budapesten az eddigi „álomvilágnak”

Budapest működését Tarlós István szerint úgy kell stabilizálni, hogy külön kell választani a „megrendelői, a végrehajtó és az ellenőrző köröket”. Ehhez a stratégiához sok szakemberre van szükség, adott esetben akár a baloldalról is – mondta. A kontroll lehetőségét a politikus át kívánja adni a baloldali pártoknak, és úgy fogalmazott: ebből is látható, hogy nem tőlük kell félteni a demokráciát. „Budapest hosszú ideje félrevezetett város”, a lakosság nem tudja, milyen állapotban van valójában a főváros – hangsúlyozta a főpolgármester-jelölt. A város súlyosan eladósodott, és ilyen helyzetben különösen nagy felelőtlenség díjmentes közszolgáltatásokat ígérni – mondta Tarlós István.

A fideszes jelölt úgy véli, a városban csak egyetlen beruházás készült el uniós források felhasználásával: a Szabadság híd rekonstrukciója. Emellett azonban számtalan félbemaradt beruházás van Budapesten, ugyanis az EU utófinanszírozással támogatja a projekteket, de ennek megelőlegezésére, sőt gyakran az önrész előteremtésére sincs pénz. Ezért Tarlós István kiemelten fontosnak tartja, hogy csak tisztázott helyzetű beruházások kezdődjenek Budapesten.

Elviselhetetlen a fővárosi korrupció

A baloldal kampánystratégiájáról elmondta, az csupán egyetlen üzenetre épül: bárki állhat Budapest élén, csak ne a kormánypártok jelöltje. A baloldal szerint „Orbán Viktor a sátán, én pedig a krampusz vagyok” – mondta, kijelentve: nem kíván a vádakkal foglalkozni, inkább a saját programjára koncentrál.

Kollektív felelősség nem létezik – emelte ki Tarlós István a budapesti korrupciós botrányokra utalva. A korrupció sosem irtható ki teljesen, de nem mindegy, milyen mértékben van jelen; márpedig a fővárosban jelenleg elviselhetetlen a mértéke a fideszes jelölt szerint.

„Tarlós már bizonyított”

Csizmadia László, a CÖF szóvivője úgy nyilatkozott, szervezetük azért támogatja Tarlós Istvánt, mert szerintük a politikus Óbuda polgármestereként és az ellenzék frakcióvezetőjeként a fővárosi közgyűlésben már bizonyított, a baloldal pedig nem tud megbízható jelöltet állítani. Az elmúlt húsz évet Csizmadia László úgy értékelte, hogy amíg a kelet-közép-európai fővárosok fejlődtek, addig Budapest lefelé csúszott, s ma már „szégyellni kell a romos, mocskos” várost.

Csath Magdolna közgazdász a CÖF gazdasági kerekasztalának nevében jónak ítélte Tarlós István „A nemzet fővárosa” című programját, amelynek jövőképe élhető, európai város. Ennek megvalósításához szerinte arra van szükség, hogy partneri kapcsolat alakuljon ki a lakókkal, a cégekkel és a civilekkel, átalakítsák az intézményrendszert, jó marketingstratégiával mind az idelátogatók, mind pedig az itt élők felé pozitív képet közvetítsenek, stabilizálják a város pénzügyi helyzetét, elősegítsék a tudásalapú cégek idetelepülését és az életminőség javításával maradásra bírják a szakembereket.

Miért tart fenn a főváros idősek otthonát Gyulán?

Több kérdést is feltett Bencze Izabella, a CÖF szóvivője, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese Budapest jelenlegi működésével kapcsolatban. Így szerinte választ kell találni például arra, hogy miként halmozott fel a város a BKV tartozásait nem számítva 260-270 milliárd forint hitelállományt, vagy hogy miért tart fenn idősek otthonát a Fővárosi Önkormányzat Gyulán. Ugyancsak fontos kérdés, hogy miért működtetik eltérő konstrukciókban a Batthyány és a Fővám téri vásárcsarnokokat – az utóbbinak hét üzemeltetője van, többek között a Budapesti Corvinus Egyetem és a BKV is – mondta Bencze Izabella.

Schulek Ágoston, a CÖF szóvivője, a Magyar Atlétikai Szövetség tiszteletbeli elnöke azért méltatta Tarlós István programját, mert abban a sportnak is kiemelt szerep jut. A program célja, hogy a rendszeresen sportolók arányát a fővárosban 16 százalékról 25 százalékra emelje, illetve hogy a sportra a budapesti költségvetésből a jelenlegi 0,12 százalék helyett fokozatos emeléssel 1,5 százalék jusson. A szakember szerint Budapestet Európa sportfővárosává kell tenni, azaz minél több világversenyt kell itt megrendezni, ami bevételt és reklámot jelentene a városnak.

(MTI)