A kezelési költségnek is van árfolyamkockázata

A devizahitelesek számára a kezelési költségnél is megjelenik az árfolyamkockázat, hiszen ezt is devizaalapon számítják, holott erre a bank a hitel felvételekor nem köt fedezeti ügyletet.

Bár a pénzügyi felügyeletnek az a javaslata, hogy a törlesztőrészleteknél a bankok a jegybanki középárfolyamot alkalmazzák, a kezelési költséget is csökkenti néhány százalékkal, ám így is marad árfolyamkockázat. A középárfolyam alkalmazása akár 5-6 százalékkal is csökkenthetné a törlesztőrészleteket, bár a bankoknak – mivel az MNB középárfolyamánál drágábban jutnak forráshoz – egy ilyen intézkedés veszteséget okozna, s kérdéses, hogy azt áthárítanák-e az ügyfelekre.

Míg a banki források eladási és vételi árfolyama közötti különbség például a svájci franknál nem éri el az 1 forintot, a kereskedelmi bankok gyakorlatában a svájci franknál az eladási és a vételi árfolyam közötti különbség ennek akár háromszorosa, négyszerese. A középárfolyamtól eltérő kereskedelmi banki devizaárfolyamnak van indoka – legalább részben –, a kezelési költség „devizaalapúságát” azonban sok szakértő szerint nem indokolja semmi. A válságot követően, a forint gyengülésével nemcsak a forintban fizetendő kamat- és tőketartozása nőtt meg az ügyfeleknek, de még a hitel kezeléséért is többet kell fizetniük.

A devizahitelezés indulásakor ez a kockázat nem volt jelentős, hiszen az árfolyamok nem „lengtek ki”, szűk sávban mozogtak, ma már azonban jelentős pluszterhet jelent. Megoldás lehetne, ha a kezelési költséget a hitelfelvételkori árfolyamon rögzítenék, de nem valószínű, hogy erről a bankok maguk döntenének – vélik a pénzügyi szakértők.

(MTI)