A múlt megértését és feltárását segíti a lex Biszku

A továbbiakban ne lehessen a kutatók és a nyilvánosság elől elzárni a kommunista, majd szocialista diktatúra történelmi dokumentumait, eltitkolni vezetőinek tevékenységét – összegezte a fideszes L. Simon László a lex Biszkuként emlegetett országgyűlési határozati javaslat céljait.• Pálffy „jobban örülne”, ha Biszku vádhatóság előtt állna • Biszku-film: általános vitára alkalmas a határozati javaslat • Sosem lesz vége? Biszku ordít és keresztet vet

A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta: a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló indítvány – amelyet a Biszku Béláról, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm bemutatásának nehézségei nyomán kezdeményeztek – a múlt megértését és feltárását segíti.

Személyiségi jogok ne zárják el a nyilvánosságot a múlt elől

A határozati javaslat felkéri a kormányt, vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a történelmünk szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással. Az előterjesztés alapján a kormánynak az új alkotmány és az új polgári törvénykönyv megalkotásakor kell megtennie szabályozási javaslatát.

L. Simon László emlékeztetett: az indítványt „az élet kényszerítette ki”, a Kádár-rendszer belügyminiszteréről szóló dokumentumfilm díszbemutatójának elhalasztása, illetve az a tény, hogy Ungváry Krisztián történész személyiségi jogi pert vesztett Kiss László alkotmánybíróval szemben, egyaránt alátámasztotta, hogy az alkotói és a kutatói szabadságot bővíteni kell. (Ungváry Krisztiánt a Legfelsőbb Bíróság júniusban azután kötelezte jogerősen kártérítésre, hogy a történész az Élet és Irodalom egy 2007-es lapszámában azt állította: Kiss László a rendszerváltás előtt a pécsi egyetemen az állambiztonságnak dolgozott.) „Szeretnénk elérni, hogy személyiségi jogokra hivatkozva egykori vagy mai közszereplőknek az egész társadalmat érintő múltbeli tevékenységét ne lehessen elzárni a nyilvánosság elől” – mondta a fideszes politikus, hozzáfűzve, az a céljuk, hogy szülessenek olyan művészeti alkotások, amelyek a múlt rendszer megismerését célozzák, illetve hogy történészeket ne ítéljenek pénzbírságra azért, mert megírják „a mindannyiunk számára fontos igazságot”.

A kulturális és sajtóbizottság elnöke arra is kitért, hogy a testület és hétfőn az Országgyűlés is támogatta az LMP által kezdeményezett módosító javaslatokat. Az LMP azt indítványozta, hogy az 1989. október 23. előtt keletkezett állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala se legyen minden esetben kizárható a személyhez fűződő jogokra hivatkozással, valamint hogy a kormány tegyen javaslatot a közszereplők körének és minőségének „egyértelmű, differenciált” szabályozására. L. Simon László szerint a módosító javaslatok támogatásával a Ház húszéves adósságot törleszt.

Nem a tetemrehívás a feladat

A kormánytöbbség ugyanakkor elutasította a Jobbik azon – a fideszes politikus által „provokatívnak és feleslegesnek” nevezett – módosító indítványát, amely a holokausztkutatás szabadságát nevesítette volna a javaslatban. L. Simon László ezt azzal indokolta: természetes, hogy a kutatási szabadság minden történelmi eseményre kiterjed.

Nem az a feladatunk, hogy tetemre hívjunk embereket – jelentette ki a kulturális és sajtóbizottság elnöke azzal kapcsolatban, hogy a testület előzőleg nem támogatta a jobbikos Novák Előd javaslatát, amely a bizottság előtti vallomástételre kötelezte volna Biszku Béla egykori belügyminisztert. Az indítvány zárószavazása a jövő héten lesz.

Csak jogszerű számonkérés

L. Simon László az MTI kérdésére kijelentette: „jó lenne” annak a lehetőségét is megteremteni, hogy a múlt rendszert „gyilkos módon” működtetőket, azaz azokat, akik utasítást adtak annak idején politikai indíttatású megtorlásra, bíróság elé állítsák. Hozzátette, a Fidesz-frakció ülésén javasolni fogja, hogy vizsgálják meg ennek jogi feltételeit.

Hozzátette, a Fidesz-frakció ülésén javasolni fogja, hogy vizsgálják meg a felelősségre vonás jogi feltételeit. Ha a nemzetközi jog lehetővé teszi, hogy a mások haláláért felelős kommunista vezetőket emberiesség elleni bűncselekmény miatt bíróság elé állítsák, „szerintem erre szükség van” – mondta a politikus.

Hangsúlyozta azonban, hogy a Fidesz és a Jobbik között „nemcsak habitusbeli”, hanem a jogállamisághoz való viszonyban tetten érhető különbség is van, azaz a kormánypárt minden esetben ragaszkodik a törvények betartásához. L. Simon László szerint ebből az következik: ha a jog nem ad lehetőséget a kommunista diktatúra bűnöseinek elszámoltatására, akkor „ezzel a tudattal kell együtt élnünk”. Sok diktatúrának nem volt nürnbergi pere – mondta, hozzátéve, a kérdés az: a köztünk élő legfőbb bűnösök esetében van-e lehetőség a számonkérésre.

(MTI)