Drasztikus lépések szükségesek a Malév és a MÁV ügyében?

A jövő év első negyedévében a parlament elé kerülnek az állami vagyongazdálkodási irányelvek, a vagyongazdálkodási program, amelynek része lesz az állami vagyonmérleg – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön a Joint Venture Szövetség és több társszervezet fórumán, Budapesten.

A vállalati vezetők előtt elmondott beszédében Fellegi Tamás jelezte, hogy a Malév és a MÁV helyzetének rendezése drasztikus lépéseket tesz szükségessé.

A Malév esetében nehéz jogi helyzet van, a külföldi partner 5 százalékos tulajdonához „számos blokkolási jog” is társul, a MÁV-val kapcsolatos lépések pedig az IMF-fel történő tárgyalás részét képezik – mondta a miniszter.

A fórumon Fellegi Tamás kifejtette: a kormány mozgástere korlátozott a nehéz pénzügyi helyzet miatt, ennek ellenére kiszámítható és stabil gazdasági rendszert akar teremteni az országban. A teendőket sorolva a miniszter kiemelte: megóvják és működtetik az állami vagyont, hatékonyan és gyorsan kívánják felhasználni az európai uniós fejlesztési forrásokat a kis- és középvállalkozások erősítéséhez, lebontják a bürokratikus elemeket, átláthatóvá teszik a közbeszerzést, visszaszorítják a korrupciót.

Fellegi Tamás megítélése szerint eddig az európai uniós fejlesztési források felhasználásából hiányzott a stratégia, a hét éves ciklusban rendelkezésre álló 8000 milliárd forintból mindössze 13 százalék jutott el a kisvállalkozásokhoz. Felmérésük szerint 1830 milliárd forint szabad felhasználású forrás maradt még az ország számára, 1480 milliárd forint futó projekt van, mintegy 4100 milliárd forint felhasználására van kötelezettségvállalás. A fejlesztési források átcsoportosításával kapcsolatosan áttekintettek 700 fejlesztést. A kormány július 21-én tárgyalja az erre vonatkozó előterjesztést.

Fellegi Tamás szólt arról, hogy a kormány előtérbe helyezi a nemzeti érdekek hatékony érvényesítését több területen is, példaként említette a hatékony állami vagyongazdálkodást, illetve az egyik legnagyobb piacnak számító közbeszerzést, ahol a magyar vállalkozások részesedése a közbeszerzési értékből alig éri el a 40 százalékot, míg az EU-ban a nemzeti cégek országuk közbeszerzésének 70 százalékát is megszerzik.

A közbeszerzési törvény módosítása kapcsán Fellegi Tamás kiemelte: igaz, hogy ez a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását segíti a közbeszerzések terén, de nem arról van szó, hogy a multinacionális, külföldi tulajdonú vállalatok hátrányba kerülnének a tendereken.

Az infokommunikációs területről szólva a miniszter kijelentette: „elképesztő disznóságokat találtak”. Legtöbb területen párhuzamos fejlesztésre bukkantak, a nemzeti adatvagyon kritikus elemei magáncégek birtokában vannak, 800 település kívül maradt a szélessávú internetes elérhetőségen. Az e-számlázás „még a holdban van”, Magyarországon a fizetéseken belül a 2 százalékot sem éri el az elektronikus fizetések aránya, miközben az EU-átlag is csak 9 százalék – húzta alá. A fórumon a miniszter kiemelte, hogy tárcája fontosnak tartja a „zöldgazdaság” kiépítést, és ez megjelenik a hamarosan bemutatandó II. Széchenyi Tervben is.

(MTI)