Mint a szakértő kifejtette, az egy méter széles, másfél méter mély, 40 méter hosszú szakaszon feltárt, két helyiségből álló pincerészlet több házhoz tartozhatott. A régészeti munkálatok közelebb vittek ahhoz, hogy megállapítsák, hol helyezkedhettek el a mai Szentháromság téren a török kor előtt álló házak.
Nyékhelyi Dorottya megemlítette, hogy a török kor előtti, a pincerendszer felett álló házak romos alapjai is megmaradtak, melyekről többek között egy 1968-as ásatás eredményeként már korábban tudtak. Az ezekben az épületekben lévő üzlethelyiségekben tartották a szerdai piacnapot az akkor itt élő német polgárok.
A Mátyás-templom nyugati homlokzata előtti területen a napokban befejeződő gázcsőfektetés kapcsán előkerülő leletek többnyire kerámiák, edények voltak. Ezek leginkább kormeghatározáshoz voltak alkalmasak, mozaikszerűen egyiket sem lehetett teljesen összerakni – közölte.
Találtak a régészek ezenkívül küszöbkövet és faragott falú pillért is, utóbbi minden bizonnyal egy boltívet támaszthatott alá. Mint kiderült, a pincék szinte közvetlenül az útburkolat alatt futottak, ezért fordulhatott elő, hogy berogyott több helyen is a Szentháromság tér előtti út – tette hozzá.
A Mátyás-templom előtti téren május 19-én találtak egy barlangot is, amelynek a mennyezete körülbelül 3–3,5 méterre van a felszín alatt. A barlang bejárata egy méterre van a Mátyás-templom – hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom – főbejáratától, és szintén gázvezeték-fektetés közben találtak rá.
A képződményt, amely a Vár alatt húzódó barlangrendszer része, Nagyboldogasszony-barlangnak nevezték el a szakemberek. A természetes üreg mindkét terme tele van törmelékkel, ami valószínűleg a második világháború után került oda.
(MTI)
Keresztrejtvény
Napi sudoku
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!