A hatóság pénteki közlése szerint nem bizonyosodott be, hogy a Metropolis fékrendszere megfelel a jogszabályban előírtaknak, illetve az sem, hogy az előírt biztonsági szintet képviseli. Az NKH álláspontja szerint az alkalmazott műszaki megoldás nem zárja ki egyértelműen a jármű „akaratlan indíthatóságát”, valamint szükség van a vonatvezérlő szoftverek további módosítására. Az elsőfokú hatósági döntés nem jogerős.
Mint azt lapunk is megírta pénteki számában, a Fővárosi Közgyűlés június 3-án döntött arról, hogy ha az Alstom nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt az új metrókocsikra július végéig, akkor a főváros felbontja a szerződést.
Az Alstommal 2006. május 30-án írták alá az M2 és az épülő M4 metróvonal új szerelvényeinek tervezésére, gyártására és szállítására vonatkozó szerződést. Eszerint a 2-es metróvonalra az Alstomnak 22, egyenként öt kocsiból álló szerelvényt, a most épülő 4-esre pedig 15, egyenként négy kocsiból álló, teljesen automata metrószerelvényt kell gyártania, mintegy 65 milliárd forintért.
A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, miközben az Alstom csak tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet.
Az Alstom által 2009 áprilisában megkezdett típusvizsgálati tesztek során számos műszaki probléma felszínre került, ilyen volt többek között az áramszedő vagy a homlokfali menekítőajtó és a fékek műszaki hibája is.
A BKV által a fővárosi városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság június 23-i kérdéseire adott válaszokból kiderült az is, hogy a francia próbák végeztével a kerékpárokon jelentős mértékű, egyoldali kerékkopás volt tapasztalható, ami az Alstom indoklása szerint a próbapálya vonalvezetésére, valamint a próba körülményeire vezethető vissza.
A műszaki hibák kijavítása után az Alstom benyújtotta végleges típusengedély-kérelmét a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, de a hatóság az átadott dokumentációk és a vizsgálati eredmények alapján nem volt meggyőződve arról, hogy a prototípus teljes mértékben megfelel a járműszabályzatban foglaltaknak. Ezért – többek között a vezérlő szoftver tekintetében – független szakértőt kért fel, és további 1500 kilométernyi tartampróbát rendelt el.
Mindeközben az Alstom – a végleges típusengedély nélkül, saját felelősségére – legyártotta a 2-es metró vonalára mind a 22 járművet.
VEKE: elkerülhetetlenné vált a szerződés fölbontása
A VEKE a Fővárosi Közgyűlés döntését és a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozatát megismerve úgy látja, hogy jogi értelemben is elkerülhetetlenné vált a 2-es és a 4-es metróra szállítandó járművekre vonatkozó szerződések felbontása. Az Alstom-metrókocsik műszaki problémáival kapcsolatos aggályokat az egyesület is több alkalommal jelezte, sajnálatosnak tartják, hogy az eredeti szerződéses határidő után több mint 2 éves késedelem kellett ahhoz, hogy a főváros felismerje a helyzet tarthatatlanságát. Emlékezetes: a közel 30 milliárd forintnyi kifizetett előleg évek óta úgy áll az Alstomnál, hogy a járműgyártó mindeddig képtelen volt a műszaki előírásoknak megfelelő metrókocsinak típusengedélyt szerezni, pedig erre 2008. május 30-ig lett volna szerződéses kötelezettsége.
Összességében megállapítható, hogy a járműbeszerzés során a tendereztetéstől a szerződés megrendelői felügyeletéig számos hiba történt – véli a VEKE. Bár az Alstom-szerződés kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomoz, a VEKE azt javasolja, hogy teljes körű független szakértői vizsgálat tárja fel a BKV-nál történt hibákat és hiányosságokat, melyek a műszaki előírásoknak nem megfelelő jármű típusengedélyeztetési folyamatához, illetve ilyen jelentős időveszteséghez vezettek.
(MTI, MNO)
Orbán Viktor meggyújtotta a negyedik gyertyát is az adventi koszorún















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!