Összecsapnak a melegek a hidegekkel + Videó + Képek

Kezdődik a csata. Újszülött vámpírok mocorognak vérre éhezve. És egy izgalmas pillanat erejéig azt hihetnénk, a The Twilight Saga: Eclipse-ben véget ér a harc a hullaképű vámpír és a tökéletesen kigyúrt vérfarkas között egy tinilány kegyeiért. De hát harcoltak érte két részen keresztül. Miért épp most hagynák abba? Edward vagy Jacob? Bárkinek, aki kész válaszolni erre a kérdésre, a Napfogyatkozás olyan lehet, mint egy hűsítő fuvallat a nyári kánikulában.

Nem vagyok egy nagy Alkonyat-fanatikus, de még nekem is el kell ismernem: az Eclipse – Napfogyatkozás is egészen jól sikerült. Az első rész azért kenterbe veri, de hogy kinek mi tetszik, az csak ízlés kérdése. Annyi bizonyos: minden egyes Twilight-rész az őrületbe kergeti a tinilányokat. Az elsőt 2008-ban még Catherine Hardwicke rendezte, aki bájos könnyedséggel állította elénk a galamblelkű párocskát, akik mindenkivel küzdenek, leginkább önmagukkal és serdülőkori szorongásukkal. A tavalyi Újholdat már Chris Weitz jegyzi. A legújabbat, a Napfogyatkozást pedig az a David Slade, aki már korábban letette névjegyét a 30 Days of Night című képregény-adaptációval. Ott bebizonyította: ért a vámpírokhoz, főleg ha fegyverrel futkosnak. Ebből próbált volna áthozni magával ebbe a részbe is, de a Twilight romantikus túlfűtöttsége megkötözte a kezeit, és a vámpíros-vérfarkasos vérfürdő helyett pár lézengő statisztát találunk, akik valószínűleg a szomszéd stúdióban forgatott zombifilmből szaladtak át ide is. De mivel a célközönség úgyis a Pattinson után sikoltozó és ájultan összerogyó 12-14 éves kislányok, vérre nem is volt szükség.

Szerelemre, szenvedésre és szexre annál inkább. Upsz. Szexre mégsem. Hiszen mégiscsak egy 12-es karikás filmről beszélünk. Példát kell mutatni a tiniknek. Bella hiába vetkőzik és vetkőztet, Edward ellenáll minden kísértésnek, hiszen szex is csak szigorúan a házasság után lehetséges. Hogy ezért majd 14 évesen házasodnak? Sebaj. A válási statisztikák már így is el vannak rontva. A testiség teljes kihagyása persze szégyen Slade számára, aki zseniálisat alkotott a Hard Candyvel (nálunk Cukorfalat néven futott a film, pont a lényeget veszítve el, hiszen a hard candy a szlengben kiskorú lánykát jelent…) ezen a téren. És valljuk be, ez az álszemérem nem éppen találó egy vámpíros filmhez, hiszen minden ilyen történet, a vámpírlét maga pont az alantas vágyakról szól: ölésről és ölelésről. Persze, ezért könnyű lesz hibáztatni Melissa Rosenberget, aki a három Twilight-film forgatókönyvét írta, ugyanakkor egyértelmű, hogy a Dexter-sorozatot is jegyző író tehetséges és merész. Hogy a filmek hűek a Meyer-regényekhez? Ez miért baj? A könyvek erdőtüzet okoztak szerte a világban. Tinilányok igyekeztek olyanná formálódni, mint Bella és fiúcskák hitték, hogy a hullasápadtság majd nyerő lesz a lányoknál. Aki meg mégis borzalmasan hiányolja a vámpírszexet, az nézze meg a True Bloodot vagy a Vámpírnaplókat.

Nos, mi is történik a harmadik részben? Bellának választani kell az álmodozó vámpír, Edward és Jacob, a pólót sose viselő (végre valami jó is) vérfarkas között. Ahogy az lenni szokott, nem a jót választja, bár ez csak az én magánvéleményem, remélem, ezért nem köveznek meg majd az utcán a habzó szájú Pattinson-rajongók. A szereplőkről amúgy nem érdemes beszélni, a sok feszes közeli meg úgyis kiszívja a levegőt minden jelenetből. Fogalmam sincs, miért az Edwardot játszó Robert Pattinsont kiáltották ki tinibálvánnyá. A Jacobot alakító Taylor Lautner és vérfarkas társai bizony lekörözik a 300 kigyúrt macsóit is. Nem csak a testükkel, de az olyan mondatokkal is, hogy küzdeni fog a lányért, amíg csak annak dobog a szíve – és még azon is túl. Hát melyik lány ne egy ilyen lovagról álmodna?

A legjobb jelenet, amikor a hóesésben Jacob testével melegíti szíve hölgyét, miközben a hideget hírből nem ismerő vetélytársa ott kucorog a sátor sarkában. Bella azért szerencsés: télen van, ki melegítse, nyáron meg Edwardnak elég megérinteni a poharát, és lehűl az itala. Kívánhat nő ennél többet? És ha távolságtartó szarkazmussal nézzük, akár még egy csöppnyi Túl a barátságon is befigyel a sátras résznél. Brokeback Eclipse… – így már kifejezetten vicces. Az is egy bájos jelenet, amikor Bella beletúrja a fejét Jacob bundájába és édes kis semmiségeket suttog neki. Azt hiszem, itt a digitális munkát végző szakemberek elrontottak valamit és túlságosan felnagyították Rin Tin Tint…

Bella vajúdása közben azért valami kis csatácska is zajlik. Újszülött vámpírok támadnak a klánra, akik csak úgy élhetik túl a dolgot, ha szövetkeznek a vérfarkasokkal. Így ideig-óráig köztük legalább békesség lesz. A kis újszülöttek csapatát pedig ki más is irányíthatná, mint a vörös démon, Viktoria, akinek szerelmét éppen a mimózalelkű kis Edwardocska égette semmivé. Természetesen ennyi még nem elég a bonyodalomhoz, megjelenik a Volturi is, akik csak állnak keresztbe font karokkal és szépen egy kávét szürcsölgetve kivárják, mi is lesz a vége a dolgoknak. „Döntések, döntések” – mondogatja az angyalarcú Jane merengve, majd eldönti: kér még egy kis tejet a kávéba. Feltűnik ám Bree Tanner is, aki egy új Meyer-kisregény tárgya is…

A filmet megnézve kész vagyok választani: Jacob. Egész biztosan. És az ing szerepét is túlbecsülik….