Simor még izgulhat, vizsgálják Kolompárékat

Számvevőszéki vizsgálatot kezdeményeznek az OCÖ-nél, ötmilliárd forintból újjáépítik az árvízben megrongálódott borsodi középületeket – ismertette Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet szerdai döntéseit. A kormánytagok az ülésen tárgyaltak a használati és a fűtési meleg víz díjának kettéválasztásáról, valamint a jegybanki dolgozók béréről is. • Helyes döntésként értékeli a kormány a 2 milliós fizetési korlátot• „Simor a dupláját keresi annak, amit amerikai kollégája”

MNO
2010. 07. 14. 15:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány kezdeményezi az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) 2009. első félévi pénzügyi gazdálkodásának átfogó számvevőszéki ellenőrzését. Ezt Nagy Anna közölte a kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján. Ezzel kapcsolatban a szóvivő hozzáfűzte: Farkas Flórián, amikor bejelentették, hogy miniszteri biztosnak nevezik ki a roma támogatások felügyelésére, a tervei között beszélt arról, hogy egy ellenőrzési tevékenység is lesz a feladatkörében.

Makoveczék tervei alapján újítják fel a középületeket

A kormány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hozzávetőleg ötmilliárd forint értékű önálló kormányprojektet indít az árvízben megsérült közösségi építmények fejlesztésére. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az ülés után azt mondta: Borsod megyében a kormány nemcsak a helyreállítást finanszírozza majd, hanem a kötelező önkormányzati feladatot ellátó épületek – óvodák, bölcsődék, szociális otthonok – helyreállítását is. E tervezést a Makovecz Imre nevével fémjelzett csapatra bízzák.

Közölte: a kormány tájékoztatást kapott a védekezési költségek kifizetéséről: 17 település kivételével – ahol az adatok pontosítása zajlik – az árvíz elleni védekezésben részt vett állami és önkormányzati szervek költségeit kifizették.

Az Európai Unió szolidaritási alapja kapcsán kiemelte: az erről szóló kormány-előterjesztés elkészült, a szakértők már konzultáltak a magyar igényről, annak pozitív volt a fogadtatása, így vélhetőleg még az ősszel döntés születhet 5 milliárd forintról.

A főigazgató az állami és önkormányzat utakban, hidakban keletkezett károkról szólva közölte: összesen 31 milliárd forint a kár összege, ebből 10 milliárd forintos az a rész, amely a helyhatósági tulajdonú utakban, hidakban keletkezett. Utóbbi a vis maior alapból térítik meg; az többiről a fejlesztési tárca gondoskodik.

Bakondi György közölte: a kormány közmunkaprogramok indításáról is döntött és felkéri a Borsod megyei önkormányzatot, hogy a külön számlán vezetett, 40 millió forintos karitatív forrásból támogassa a halaszthatatlan bontási feladatokat.

Felsőzsolca és Szikszó kapcsán kiemelte azt is, hogy a kormány úgy döntött: a közigazgatási, igazságügyi miniszter és a belügyminiszter utasítást ad ki, hogy a térségben lévő államigazgatási hivatal közvetlenül és a helyszínen nyújtson segítséget a rendeletalkotásban, a döntéshozatalban, a pénzeszközök felosztásában. Bakondi György leszögezte: szakmai segítségnyújtásról van szó.

Bakondi György és Nagy Anna kormányszóvivő is egybehangzóan úgy fogalmazott a szikszói polgármester nyilatkozataival kapcsolatban, hogy nem szerencsés, ha az emberek problémáiból bárki politikai tőkét kovácsol; kevesebb politikai küzdelemre és több pontosságra van szükség az emberek ügyeinek intézésében. Füzesséri József Szikszó szocialista polgármestere kedden arról beszélt a kormány a magáningatlanokban keletkezett szerkezeti károkat nem téríti meg, holott korábban azt az illúziót keltette az emberekben: számíthatnak a magáningatlanokban történt károk megtérítésére.

Vitatják az EKB-állásfoglalást


Nagy Anna elmondta: a kabinet tárgyalta az Európai Központi Bank (EKB) állásfoglalását a jegybanki dolgozók bérének módosításáról, szakértők többször átolvasták, megvitatták a dokumentumot, és több ponton vitatják. Arról, hogy pontosan mely pontokat vitatják, Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tájékoztat majd – tette hozzá. A kormány elkötelezett abban, hogy egységesen bevezesse a kétmilliós bérplafont mindenkinél, aki közpénzből kapja a fizetését – hangsúlyozta Nagy Anna.

Az EKB álláspontja szerint biztosítani kell azt, hogy az MNB munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó jogszabályok bármely módosításáról a jegybankkal együttműködésben szülessen döntés, kellően figyelembe véve az intézmény véleményét. A frankfurti székhelyű pénzintézet leszögezi, hogy az MNB döntéshozóinak fizetésének módosítása nem változtathatja meg a kinevezésükkor érvényes feltételeket, ezért a törvényjavaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat.

Szijjártó Péter kedden azt mondta, a kabinet továbbra is elkötelezett a valós közteherviselés, a kölcsönös felelősségvállalás megteremtése mellett, és ezzel összeegyeztethetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyar átlagkereset negyvenszeresét keresse havonta, a fizetése pedig több mint duplája legyen az amerikai jegybankelnök fizetésének. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány működése során minden hazai jogszabályt, valamint európai uniós normát, előírást betart.

Csökkenhet az energiafogyasztás


Nagy Anna közölte: a kormány megvitatta az energiaellátáshoz kapcsolódó törvényjavaslatot, amellyel mind a központi fűtéses, mind pedig a távfűtéses épületeknél jogilag is lehetővé válhat, hogy kettéváljon a fűtési célra használt meleg víz és az úgynevezett használati meleg víz díja. Ezzel a lépéssel csökkenne a teljes országos energiafogyasztás, illetve a földgázfelhasználás – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a kormány milyen előterjesztések megtárgyalását kérte a jövő heti, meghosszabbított, rendkívüli ülésszakon, a kormányszóvivő azt válaszolta: az előző kabinet elmaradása miatti jogharmonizációs célú előterjesztések megtárgyalását; ezeket még e hét péntekig az Országgyűlés elé terjeszti a kormány.

Arra a kérdésre, miként kommentálja, hogy a Ház leszavazta azt a módosító indítványt, amely a közszférára vonatkozó végkielégítési plafonnal kapcsolatban eleget tett volna a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kérésének, azt mondta: a kormány tudomásul veszi az Országgyűlés döntését, és nem hiszi, hogy a pedagógusokat hátrányosan érinti a lépés, hiszen nem a tanárok, orvosok fizetéséhez szabták a plafont; a PDSZ felvetése elméleti jellegű volt.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.