Századvég: 3,5 százalékos lehet a potenciális bővülés

Új gazdaságpolitikára van szükség Magyarországon, amely azonban nem lehet megszorító jellegű, de szigorúan be kell tartania az egyensúlyi követelményeket, fontos, hogy modernizációs jellegű legyen, és rendszerértékű változtatásokat kell véghezvinnie a nagy elosztási rendszerekben – mondta Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója az intézet csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

A kutatóintézet szerint a tőke, a munka és a technika fejlődésének kombinációjából 3,5 százalék körüli potenciális növekedési pálya határozható meg – tette hozzá a kutatási igazgató.

A kutatóintézet szerint a 2011-ben megélénkülő növekedés csak mérsékelten hat a fogyasztásra, így a bruttó hazai termék (GDP) dinamikájától elmarad a fogyasztás bővülése. Ezt követően 2012-től átlagosan 3,8 százalékos fogyasztásbővüléssel számolnak. A Századvég Gazdaságkutató szerint bár a nettó export az előrejelzési időszak első felében érdemi GDP-bővülést eredményez, dinamikája a konjunktúra javulásával folyamatosan csökken.

Mellár szerint az államadósságot a GDP 60 százalékos szintje alá a folyó fizetési mérleg 3 százalékos hiánya, az elsődleges egyenleg 1-2 százalékos többlete, a növekedési ütem és a reálkamat közötti 1-2 százalékos különbség mellett lehetne elérni. Reális célkitűzésnek nevezte, hogy a 2010-2014-es időszakban évente 2 százalékponttal csökkenjen az adósság/GDP hányados.

Heim Péter, a zrt. igazgatóságának elnöke azt mondta: azt javasolják, hogy Magyarország vegye át a visegrádi országok költségvetési szerkezetét, ami jelentős átcsoportosítást jelent a kiadási oldalon. Általános közszolgáltatásokra és a szociális biztonságra kevesebbet, egészségügyi és gazdasági ügyekre többet kellene költeni.

Hozzátette: 2010 és 2018 között folyamatos és fokozatos kiadáscsökkentésnek is meg kell valósulnia, az államháztartás kiadásainak GDP-arányos értékét 2014-re 43,8, 2018-ra 40,8 százalékra kell csökkenteni. A Századvég szerint az államháztartás bevételeinek csökkentése is szükséges, ahol egészségesebb szerkezetben, az élőmunkát kevésbé megterhelve, a gazdaság fehérítését szolgáló módon kell az adókat beszedni. A kutatóintézet úgy látja, hogy a bankok mérlegeiből állami segítséggel ki kell emelni a kockázatok egy részét.

E célból kell létrehozni a nemzeti eszközkezelő ügynökséget, amely meg tudná vásárolni a bankrendszertől a késedelmes adósok hiteleit és azokat bérbe adná viszonylag kedvezményes díj mellett. A tőke- és vagyonkezelési piac újraszabása területén a legfontosabb lépésnek a pénzügyi közvetítés hatékonyabb ellenőrzését és a kötelező magán-, illetve önkéntes pénztárak befektetési szabályainak átírását tartja a Századvég Gazdaságkutató.

A kutatóintézet szerint a növekedés beindításához mindenképpen szükséges a foglalkoztatottak létszámának bővítése, amely a keresleti és kínálati tényezők együttes kezelését kívánja meg. Rövid távon a munkára való ösztönzés érdekében szükség van arra, hogy összehangolják az adópolitikát, a jóléti rendszereket és a munkaerő-piaci intézményeket. Szükséges az is, hogy csökkenjenek a munkaköltségek és a célzott fejlesztéspolitikán keresztül erősítsék a munkakeresletet.

A Századvég nyugdíjjavaslata szerint a jelenlegi három pillért egy újabbal, az állami alapnyugdíjjal kellene bővíteni. A jelenlegi tb-nyugdíj pillérét pedig névleges egyéni számlás rendszerré alakítanák át. A járulékfizetők szabadon választhatnának, hogy kötelező járulékukat az állami, vagy a magánnyugdíj-pénztári pillérbe utalják.

A Századvég szerint az egészségügyre fordított közkiadások nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, a GDP arányában 6,2-6,5 százalékos összeg hatékony ráfordítása volna indokolt. A kutatóintézet szerint a gazdaságpolitikai fordulathoz egyértelműen lefektetett stratégiai célokat követő, potens fejlesztéspolitikára van szükség. Prioritásként kell kezelni az infrastruktúra-fejlesztéssel párhuzamosan új regionális központok kialakítását, valamint a kiemelt iparágak fejlesztésével összhangban történő vidékfejlesztést, csökkentve ezzel a nagy területi egyenlőtlenségeket.

(MTI)