A megújuló energia a lehetőségek gazdag tárházát kínálja, felhasználásával kapcsolatban azonban célszerű a helyi környezeti adottságoknak megfelelő megoldásokat alkalmazni – idézi a közlemény a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának a vácrátóti eseményen elmondott szavait. Németh Tamás szerint az egyik lehetőség a termálvíz hasznosítása, amelyet korábban nem mindig használtak ki megfelelően. „Magyarország vízben és termálvízben egyaránt gazdag, de ez csak az egyik lehetséges út” – fogalmazott a főtitkár, aki óvott attól, hogy a jövő energiastratégiáját egyetlen energiaforrásra építsük.
Jelentős mérföldkő – így nevezte az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója a GEOTERM nevű projekt legújabb fejezetének megvalósulását. Török Katalin elmondta, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás keretében több fejlesztést is megvalósítanak jövő tavaszig. Ezek közül az első sikeres lépésnek minősítette a botanikus kert kísérleti területén elvégzett kútfúrást. A megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű termálvíz megtalálása és hasznosítása az igazgató szerint azért is kiemelten fontos, mert míg korábban az intézetben csak elvi szinten foglalkoztak a globális környezeti problémák lehetséges megoldásaival, most már aktívan is megpróbálnak tenni e célok érdekében.
A botanikus kertben a régi, energiapazarló, trópusi gyűjteménynek helyt adó üvegházak fűtésének korszerűsítését tavaly kezdték el. Ezzel párhuzamosan az elavult házak helyén 800 m² korszerű üvegház épül. A percenként 1750 liter hozamú, 60 fokos termálvízből kinyerhető hővel a tervek szerint nem csupán az üvegházi gyűjtemények, hanem az intézet és a Vácrátóti Önkormányzat épületeinek fűtése is megoldható az esztendő nagy részében. A becslések szerint, átlagos évben a körülbelül 200 napos fűtési szezonban csak 50-60 olyan nap lesz amikor a termálvíz-fűtést ki kell egészíteni. A többletenergiát is környezetbarát módon, egy biomassza kazánnal állítják majd elő.
A termálvízre és biomasszára alapozott fűtéssel a szén-dioxid-kibocsátás évente 533 tonnával, a fűtési költség pedig akár 35 százalékkal is csökkenhet a településen. A jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell a körülbelül 30 fokosra hűlt víz földbe való visszahelyezéséről. Az úgynevezett visszasajtoló kút fúrása még a nyáron megkezdődik.
Látogatóközpont passzívház technológiával
A fejlesztések részeként egy 400 négyzetméteres, passzívház technológiával készülő látogatóközpont is épül. Saját fotovillamossági berendezése lesz, a tetején elhelyezett napelemrendszer áramfejlesztő modellként a technológia terjesztését szolgálja. A ház építése idén nyáron kezdődik. A látogatóközpont kiállítása a klímaváltozás hatásait, a biológiai sokféleség szerepét, illetve az emberek életmódja és az energiahasználat összefüggéseit mutatja be a botanikus kert látogatóinak. „Az évi hatvanezer látogató nem csak lehetőséget jelent az élővilág bemutatására, hanem folyamatos feladatot is a szakembereknek. A megújuló energiára való áttérés példája segítheti a környezetünkkel kapcsolatos szemléletváltást azok körében, akik ellátogatnak Vácrátótra” – hangsúlyozta Török Katalin.
A 2011. április végére befejeződő fejlesztések mintegy 1 milliárd forintba kerülnek. Ehhez az összeghez az Akadémia 150 millió forintos támogatást nyújtott, a fennmaradó, 3 millió eurót pedig a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok alapjából nyerte el a vácrátóti intézmény.
A majdnem 200 éves történeti tájképi kertben 1952-ben alapított 23 hektáros botanikus kert Magyarország leggazdagabb élőnövény gyűjteménye, több mint 12 ezer fajjal és fajtával rendelkezik. Növényrendszertani gyűjteménye száz család több ezer növényét tartalmazza, az évelő- és sziklakerti gyűjtemény pedig 2700 fajtát ölel fel. Üvegházi kollekciójában csaknem 3000 féle növény kapott helyet, a fákat és cserjéket bemutató dendrológiai gyűjteményében pedig 3100 faj található. A botanikus kert műemlék- és természetvédelem alatt áll. Különleges élőhelyként gazdag az állatvilága is, a kert területén különböző puhatestű, rovar, hal és madárfajok élnek nagy számban – olvasható az MTA közleményében.
Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
Tíz nap áramszünet – nő a veszély a zaporizzsjai atomerőmű miatt + videó
