Az illetéknek nevezett bankadóból befolyó milliárdok egy válságalap létrehozását célozzák; ebből lehetne a jövőben segítséget nyújtani a nehéz helyzetbe került pénzintézeteknek. A terv értelmében az érintett pénzintézetek évi több mint 1,2 milliárd eurót kötelesek befizetni az alapba.
A csődeljárás lényege a bajba jutott bankok gyors szanálása. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a kabinet határozatát részletezve kifejtette: olyan jogi eszközről van szó, amellyel megszorult bankok és pénzintézetek rendezett keretek között hajthatnak végre szerkezeti átalakítást annak a veszélye nélkül, hogy az egész pénzügyi rendszer összeomlását idéznék elő. Az illeték nem minden piaci szereplőre vonatkozik: bankoknak, takarékpénztáraknak és lakástakarék-pénztáraknak fizetniük kell, biztosítótárságoknak és hedge fundoknak viszont nem.
Ez máris tiltakozást váltott ki: a takarékpénztárak elutasítják az illetéket, arra hivatkozva, hogy a két évvel ezelőtt kirobbant pénzügyi válságot nem ők idézték elő. Az ellenzék nevetségesnek tartja a válságalap dimenzióját. Joachim Poss, a szociáldemokraták alsóházi frakciójának helyettes vezetője a ZDF televíziónak nyilatkozva kijelentette: a számítások azt mutatják, hogy ötven évre volna szükség egy újabb nagy pénzügyi válság kezeléséhez elegendő összeg felhalmozásához. „A kormány sem gondolta komolyan, hogy az évi 1,2 milliárd euró elég lesz” – hangoztatta Poss.
A kabinet ülésén elfogadott intézkedéseket még jóvá kell hagynia a parlament mindkét házának. A Bundestagban megvan hozzá a kormánypártok többsége, ám a Bundesratban (a tartományi kormányok küldötteiből álló felsőházban) május óta kisebbségben van a keresztény-liberális koalíció. Itt tehát kemény harcokra van kilátás bankadó ügyben.
MTI
