15 csodával gyarapodott a világörökség

A javasolt 39-ből a világ 15 kulturális, illetve természeti csodáját, köztük a híres amszterdami csatornarendszert nyilvánította az emberiség közös örökségévé vasárnapig az UNESCO Brazíliavárosban ülésező világörökség-bizottsága.

Az újakkal 904-re emelkedett a rangos nemzetközi elismerést élvező épített, illetve természeti objektumok száma a világban.

A holland nagyváros csatornarendszerének a Singelgrachton belüli, a XVI. század végén, illetve a XVII. században épült része került fel a világörökség-listára.

Európában ezen kívül a franciaországi Albi püspöki várost nyilvánították a világörökség részévé, továbbá az eddiginél nagyobb területre terjesztették ki két, már a listán szereplő objektum, köztük a norvégiai Roros bányavidék ENSZ-védelmét.

Németországban a rammelsbergi bánya és a goslari óváros világörökség-státusát terjesztették ki a Harz-vidéki víztározórendszerre is.

A világ más pontjairól felkerült listára az iráni Tabriz történelmi bazársora, Szarazm ősi tádzsik város, a vietnami Thang Long-Hanoi császárváros, a kínai Tengfeng (Dengfeng) műemlékei, a szaúd-arábiai At-Turaif ősi várát, az ausztráliai fegyenctelepek, az indiai Dzsantar Mantar csillagvizsgáló, egy iráni szufi szentély, a Marshall-szigeteki Bikini-zátony, ahol nukleáris kísérleteket hajtottak végre, két ősi dél-koreai falu, Hahö és Jangdong, a ceyloni leopárdnak és több más ritka állat- és növényfajnak otthont adó Srí Lanka-i központi fennsík és a hawaii Papahanaumokuakea tengeri nemzeti park, mely több kihalás fenyegette növény-, illetve állatfaj egyedüli lakhelye.

Más kérdéseket illetően a bizottság úgy foglalt állást, hogy a Németországban, a világhírű Loreley-szikla közelében tervezett új Rajna-híd nem veszélyezteti a szikla védett státusát.

A veszélyben lévő világörökségi helyszínek listájáról levették a Galápagos-szigeteket, ugyanakkor felvették a grúziai Bagrati katedrálist és a mellette fekvő Gelati kolostort, továbbá a környezetszennyezés és a csökkenő vízszint miatt a floridai Everglades-mocsarat, az illegális fakitermelés miatt pedig a madagaszkári Atsinananain esőerdőit. A perui Machu Picchut egyelőre nem helyezték a fokozottan védendő emlékek közé, az inka fellegvár „megúszta” az UNESCO figyelmeztetésével, miszerint jobban kell ellenőrizni a turistaáradatot.

A világörökség-bizottság keddig ülésezik, így tovább helyszínek kerülhetnek az UNESCO védelme alá.

(bumm.sk)