Visszautasította Kádár és Orbán szembeállítását
Romsics szerint Kádárnak társadalmi integrációs szándéka volt, míg Orbán Viktor szerinte a társadalmi ellentétek mélyítésével építette ki rendszerét – mindezt Schmidt súlyos aránytévesztésnek nevezte. Mivel Kádár diktatórikus hatalmát a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg biztosította, rendszerében pedig nem voltak szabad választások, ahogyan szólás- és sajtószabadság sem. Ezzel szemben Orbán Viktor demokratikus választásokon kapott felhatalmazást – hangsúlyozta Schmidt Mária, felidézve a volt miniszterelnök szabad bírálhatóságát és a választási vereségeit követő békés hatalomátadást.
„Milyen integrációról lehetett ott szó, ahol embereket végeztek ki és raktak börtönbe politikai alapon?” – tette fel a kérdést Kádár rendszeréről.
Az új 1956-os múzeum körüli vitára is kitért
A történész a nézetkülönbséget az új 1956-os múzeum történeti koncepciója kapcsán elmondta, a balliberális tábor és a jelenlegi kormányoldal a kommunista diktatúra általa kifogásolt értékelését elfogadja, nem lát lehetőséget közös nevező kialakítására. A történelmi szereplők újraértékelése a történelemtudomány természetes része, a történészek közötti véleménykülönbség pedig önmagában üdvözlendő, Schmidt szerint. Azt viszont sérelmezte, hogy vitapartnerei a szakmai nézeteltérések miatt az ő történészi munkájának létjogosultságát is megkérdőjelezik. Bejegyzését saját antikommunista álláspontjának megerősítésével zárta:
Soha nem voltunk egy platformon, és erre igazán büszke vagyok!
