„2011-től be lehetne vezetni a kötelező kamarai tagságot”

A kötelező kamarai tagság jó megoldás lenne a gazdaság szervezésének erősítésére, a bürokrácia csökkentésére – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

MNO
2010. 08. 08. 7:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Új Széchenyi Terv vitairata szerint meg kell újítani a kamarai rendszert, ami a gazdasági önszabályozás és a patrióta gazdaságpolitika fontos eszköze Európában. Olyan rendszert kell kialakítani, ahol a vállalkozások támogatják a kötelező kamarai tagság visszaállítását – olvasható a vitairatban. Parragh hangsúlyozta: a magyar gazdaság problémája a rendszerváltás óta, hogy nincs olyan erős gazdasági önkormányzata, mint amelyek a kontinentális Európa országaiban működnek.

A kötelező kamarai tagságú intézmény a fejlett Európa fontos gazdaságszervező eszköze, Ausztriában, Németországban, Franciaországban kötelező a tagság, ezekben az országokban minden egyes vállalkozóra „rálát” a gazdasági kamara. Továbbá jó néhány közfeladatot hatékonyabban tud ellátni az államnál, például a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést – érvelt Parragh. Az MKIK elnök hangsúlyozta, hogy a kötelező kamarai tagság megvalósítása politikai döntésen múlik.

Parragh emlékeztetett arra, hogy Magyarországon vannak olyan gazdasági erők, amelyeknél kötelező cégregisztráció a tevékenység végzéséhez, ezt tartalmában már lehet kötelező kamarai tagságként is felfogni. „Azok a szakmák, amelyek számára már elviselhetetlen a területükön lévő rendetlenség, határozottan felszólalnak egyfajta szervezettség érdekében” – tette hozzá az MKIK elnöke, aki szerint ha a politikai döntés, a jogalkotás a parlamenti döntéshozatalon átmegy, akkor már akár 2011. január elsejétől be lehetne vezetni Magyarországon is a kötelező kamarai tagságot.

A kamara elképzelése szerint a tagdíj az államtól átvett és finanszírozott feladatoktól függhetne. Ha bővülne a feladatkör, és ehhez a jelenlegi állami finanszírozást is átadná az állam a kamaráknak, akkor jelképes tagdíjat lehetne megállapítani. Ha azonban az átadott feladat állami finanszírozása megszűnne, illetve új feladatot adna át a kormány forrás nélkül, akkor a kamarai tagság díja magasabb lenne. A kötelező kamarai tagsággal meg lehetne oldani azt is, hogy valamennyi vállalatcsoport a tényleges gazdasági befolyásának megfelelően vegyen részt a kamara döntéseiben – mondta Parragh.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.