900 ezer embernek semmilyen szakképzettsége sincs

A kormány a foglalkoztatáspolitika szerves részeként fogja fejleszteni a szakképzést, amelyet úgy kíván megreformálni, hogy azt a gyakorlatorientáltság felé mozdítja el, és rövidíti – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Az államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: csak a munkanélküliek és az inaktívak táborában közel 900 000 ember van, akiknek semmilyen szakképzettségük sincs, pedig így reménytelen a belépésük a munkaerőpiacra. Hozzáfűzte: a magyar szakképzés egyik legnagyobb kihívása lesz az aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe. Ezeket az embereket különböző áthidaló képzéseken keresztül kell alkalmassá tenni a szakma elsajátítására – mondta.

Lerövidül a képzés

Czomba Sándor a szakmunkásképzés átalakításáról kifejtette: most a 9-10. osztályos közismeretis, pályaorientációs évfolyamok után kezdődik a szakképzés. Álláspontja szerint ugyanakkor már ekkor célszerű lenne elkezdeni a szakképzést. A hároméves képzési idővel gyorsan és hatékonyan, már 17 éves korban képzett szakembereket lehet kibocsátani a munkaerőpiacra. Hozzáfűzte: szeptemberben már indul az előre hozott szakképzés, de ezzel párhuzamosan működik majd az eredeti, 5-6 éves szakképzési rendszer is.

Az államtitkár elmondta: különösen az alapszakmák tekintetében vizsgálják a hároméves szakmunkásképzés bevezetésének lehetőségét. Azt is megfontolandónak tartja a kormány, hogy egy negyedik évet tisztán gyakorlati képzéssel – kvázi foglalkoztatotti státusban – kellene eltölteniük a szakmunkástanulóknak. A jó szakképzési rendszer a foglalkoztatás növelésének és a munkanélküliség kezelésének az eszköze – mondta az államtitkár.

Ösztönözni kell a vállalkozásokat

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy a vállalkozóknak csupán 1,5 százaléka vesz részt a szakképzésben. A kört bővíteni kell, s a finanszírozás átalakításával ösztönözni kell a vállalkozásokat a szakmunkásképzésben való részvételre. Hangsúlyozta: a gyakorlati képzésre úgy fektetnének nagyobb hangsúlyt, hogy nem iskolai tanműhelyekben történne a szakképzés, hanem az „életben”, a vállalkozásoknál. A kormány azon célkitűzésének megvalósításához, amely szerint 10 év alatt egymillió új munkahelyet kíván létrehozni Magyarországon, az is szükséges, hogy a mindennapokban hasznosítható tudást adjanak a szakmunkásoknak – mondta az államtitkár.

Egymillió ember hiányzik a termelésből

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: Magyarországon mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelőmunkát, miközben 1,5 millióra lenne szükség. A bővítésben húzóágazat lehet az építőipar, a mezőgazdaság és a turizmus – vélekedett.

Az MKIK elnöke aláhúzta: az új szakképzési rendszer középpontjába a vállalati gyakorlati képzést kell állítani, amelynek egyik motorja a tanulókkal kötendő szerződés. Parragh László szerint ennek intézményrendszerét meg kell erősíteni, mivel az segíti a sikeres munkavállalói életre való felkészítést. Az MKIK statisztikáira hivatkozva elmondta: a szakiskolákban tanuló diákok átlagosan 30 százaléka tud elhelyezkedni a szakmájában a végzést követő 9 hónapon belül.

Hangsúlyozta: a versenyképesebb szakképzés kialakításának fontos eleme a gazdasági kamarák szerepének erősítése és a gazdálkodó szervezetek céljait, érdekeit és tevékenységi rendszerét rugalmasan követő képzési és ösztönzési rendszer kialakítása.

(MTI)