A külügyi államtitkár megjegyezte, hogy a kormány külpolitikai törekvései világosak, szemben az előző kabinet időszakával, amikor több kérdésben nem volt magyar külügyi álláspont, és kormányzati iránymutatás hiányában a diplomáciában is gyakran a „belelétezés”, a „semmittevés” volt az uralkodó.
Németh Zsolt a Külügyminisztérium előtt álló feladatok között említette egy új külügyi képzési rendszer létrehozását, valamint azt is, hogy újragondolják a kapcsolattartást azokkal az államokkal, amelyekben Magyarországnak nincs állandó képviselete.
Az államtitkár kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés (V4) mellett intenzív térségpolitikára van szükség. Ennek jeleként említette, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöki útja Varsóba vezetett, valamint hogy Martonyi János még külügyminiszteri beiktatása előtt végigjárta a szomszédos országokat.
Autonómián át az egyenjogúsághoz
A politikus arra is kitért, hogy noha az elmúlt években sok szó esett a határon túli magyar közösségek autonómiájáról, alig sikerült eredményt elérni. Úgy fogalmazott: „Elfogadható deal lenne, hogy mi kevesebbet emlegetjük az autonómiát, de lesz autonómia a szomszédos országokban élő magyarok számára”.
Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt kiemelte, hogy a határon túli magyar közösségek egyenjogúságának útja az autonómián át vezet, a kétoldalú kapcsolatok pedig a kisebbségi problémák megoldása révén javulhatnak. Példaként említette, hogy a Magyarország és Szlovákia, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti viszony is jobbá vált az elmúlt hónapokban pusztán azáltal, hogy párbeszéd indult a problémákról.
Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a nemzetpolitika a kétoldalú tárgyalások állandó témája legyen, ne váljon azonban a térségbeli többoldalú kapcsolatok részévé, mert „semmi sem alkalmasabb a V4 szétverésére, mint ha kisebbségi témákat akarnánk megtárgyalni a visegrádi együttműködésben”.
Az unió az állampolgárokról szól
A kormány feladata, hogy bebizonyítsa, az Európai Unióhoz tartozás mindenképpen a polgárokat szolgálja – mondta Győri Enikő. Az EU-ügyekért felelős kijelölt államtitkár arról beszélt, hogy a magyar állampolgároknak az Európai Unióba vetett bizalma megingott, nem érzik, hogy az unió hasznukra van. Be kell bizonyítani, hogy hasznukra van, „el kell, hogy higgyék, hogy van ennek értelme” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az unió alapvetően nem önmagáról, nem az intézményi kérdésekről, hanem az állampolgárokról szól, azok problémáinak megoldásával foglalkozik.
Erős EU a cél
Győri Enikő szerint a 2011 első felében esedékes soros magyar EU-elnökség nemcsak a kormány és az államigazgatás, hanem az egész ország számára megmérettetés. Utalt arra, hogy Magyarország mintegy 250 rendezvény házigazdája lesz.
A kormány erős Európai Unióban gondolkodik, mivel Magyarország is ezáltal válhat erősebbé – közölte a kijelölt államtitkár a nagykövetek és a meghívott vendégek előtt. Azt mondta, hogy az EU és Magyarország céljai soha nem estek egybe annyira, mint most, „az uniós elnökséghez nem kell a nemzeti célokat félretenni”. Utóbbiak között említette a gazdaság rendbetételét, a foglalkoztatottság növelését, továbbá a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozását.
Ne legyenek tabuk!
A kormány az Európai Unióban növelni szeretné a belső kohéziót, hatékony, a problémák megoldására koncentráló integrációra van szükség – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, még nem dőlt el az unión belüli szolidaritás, nem tudni, hogy a gazdasági helyzet áldozatává válik-e.
Arról is beszélt, hogy „olyan uniót szeretnénk, ahol nincsen tabuk, olyan témák, amelyekről nem lehet beszélni”. Megjegyezte, hogy „minden témában vannak szövetségeseink”, hozzátéve, „változó szövetségi rendszerekben gondolkodunk még az unión belül is”.
Ideiglenes főosztályok
Robák Ferenc, a magyar EU-elnökség kormánybiztosa elmondta, hogy a Külügyminisztériumban létrejött három ideiglenes főosztály az EU-elnökségi teendők végigvitelére. A rendezvényszervezési főosztály a 250 magyarországi tanácskozást, informális tanácsülést és konferenciát igyekszik keretek közé helyezni. A kommunikációs főosztály egyebek mellett a honlapot szerkeszti majd, ez a kommunikáció nagyon fontos része. A harmadik részleg a gazdálkodással, pénzügyekkel foglalkozik; szeptember végéig a kormány elé terjesztik a számításokat arról, hogy az elnökség egyes elemei mennyibe kerülnek.
A kormánybiztos – aki 2011. szeptember 30-ig tölti be tisztségét, feladata az uniós elnökség feladatainak előkészítése és a lebonyolítás összehangolása – beszámolt arról, hogy az egyik fő helyszínen, a gödöllői Grassalkovich-kastélyban, ahol a miniszteri szintű tanácsülések zömét megrendezik, a felújítás első üteme lezárult. A következő lépcsőben a hatalmas lovardát alakítják át korszerű tanácskozóteremmé, hétfőn megkezdődtek a munkálatok.
Elmondta, hogy a másik fő helyszín a Néprajzi Múzeum lesz, amelynek felújítandó dísztermében a szakértői tanácskozásokat tartják majd.
(MTI)
origo.hu
Súlyos galandféreg-fertőzés terjed Magyarországon
