Fejlesztésre szorul az áramellátás

A közép-kelet-európai régióban 144 milliárd euró beruházásra van szükség a következő tíz évben a kis hatásfokú erőművek lecseréléséhez és az életszínvonal emelkedéséből fakadó növekvő áramfogyasztás kielégítéséhez – összegezi a KPMG legfrissebb tanulmánya.

A "Prospects for the Central and Eastern European Electricity Market" címet viselő dokumentumban az áramfelhasználás 25 százalékos növekedésre számítanak a tanulmány készítői. A gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett ugyan az áramfogyasztás, de a kereslet várható emelkedése miatt a jelenleg meglévő 120 gigawatt kapacitást 21-42 gigawatt-tal növelni kellene. Egyúttal 54 gigawatt teljesítményű elavult erőművet kellene lecserélni.

Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának globális és közép-európai vezetője úgy véli, hogy a térség áramfelhasználása jelentős növekedés előtt áll, hiszen az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás mindössze 57 százaléka a nyugat-európai értéknek.

Mivel a térség országaiban korlátozott összetételű és mennyiségű tüzelőanyag áll rendelkezésre, ezért az atomerőművek bővítése, illetve építése minden bizonnyal előtérbe kerül – olvasható a tanulmányban.

Magyarország, Csehország, Litvánia, Bulgária, Szlovákia és Románia már döntött a nukleáris kapacitás bővítéséről. A térségben 14 új reaktor telepítésének előkészületei folynak, amelyek összes kapacitása 21,5 gigawatt, amely a jelenlegi kapacitás megduplázását jelentené.

A tanulmány készítői szerint ugyanakkor az európai uniós direktívák, a társadalmi és környezeti elvárások miatt a térségben valószínűleg jelentős mértékben nő a megújuló energiaforrások szerepe az áramtermelésben.

A hatékony és minimális költségű energetikai fejlesztések érdekében átlátható szabályozás és hosszú távú tervezhetőség szükséges – hívják fel a figyelmet a tanulmány készítői.

A KMPG szakértői arra is rávilágítanak, hogy a kormányok és az iparági stratégák egyre összetettebb nehézségekkel szembesülnek. Ezek közül kiemelkedik az ellátás biztonságának kérdése, az egyre magasabb környezeti normáknak való megfelelés, az áram árát érintő kérdések, és a projektek hosszú távú finanszírozhatóságának megoldása a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben. Ságodi Attila, a KPMG energetika és közüzemi tanácsadó csoportjának partnere szerint a kormányoknak hosszú távra szóló, integrált stratégia alapján kell cselekedniük, mert csak így remélhető, hogy a költséghatékony gazdasági megoldások haszna társadalmi szinten is megjelenik.

(MTI)