Javult a magyar bankok jövedelmezősége és tőkehelyzete

A magyar bankrendszer a csökkenő eszközállomány ellenére is javuló jövedelmezőséggel és tőkehelyzettel működött 2010 első negyedévében, a kockázatok szintje azonban továbbra is magas a PSZÁF hétfőn közzétett kockázati jelentése szerint. A jelentés a negatívumok között említi a bankok jövedelmezőség és tőkehelyzet szerinti polarizálódását.• Három hónap alatt 362 milliárd forinttal több a késedelmes hitel

A bankrendszer jövedelmezősége, valamint a tőkeellátottság átlagos szintje a gazdasági-pénzügyi válság körülményei között is megfelel a stabil működés követelményeinek a jelentés szerint. A devizahitelek aránya és a mérlegen belüli nettó devizapozíció mértéke is kedvezően változott, az eszközoldali likviditás mértéke, illetve a hitel-betét arány pedig 2009 végéhez képest nem módosult. A bankrendszer forrásellátottsága stabil, a minősített hitelek állományának növekedése tovább lassult, a bankok folyó hitelkockázati költségei pedig érdemben csökkentek.

Kedvezőtlen tendenciák is megjelentek

A bankok fejlődésében ugyanakkor kedvezőtlen tendenciák is mutatkoztak, a jelentés ezek között említi, hogy a veszteséges és viszonylag alacsony tőkemegfelelésű szolgáltatók száma és piaci részaránya emelkedett. Hasonlóképpen kedvezőtlennek tartja, hogy a javuló átlagos jövedelmezőséget a viszonylag alacsony összegű első negyedévi értékvesztésképzés tette lehetővé, ami a portfólióminőség trendjét tekintve nem tűnik fenntarthatónak.

A fő kockázatok között a PSZÁF első helyen említi a banki eszközminőség folytatódó romlását, illetve a jellemző hitelbiztosítékok, az ingatlan és a gépjárművek piacainak változatlan gyengeségét. További kockázatot jelent a globális likviditási és forráshelyzet újbóli romlása, a kockázati felárak emelkedése, illetve a tőkepiacon bekövetkezett április–májusi korrekció.

Kockázatokat képvisel a nagyarányú banki különadó, illetve a devizában denominált jelzáloghitelek betiltása is. Egyelőre nehezen felmérhető, hogy e lépések milyen hatásokkal lesznek a bankok forrás- és tőkeellátottságára, üzletméretére és eredménykimutatására, illetve miként fogják érinteni a banki szolgáltatások költségeit és a meglévő portfólió minőségét. A fő kockázat e tekintetben az, hogy az említett intézkedések a bankrendszert csökkenő üzletméret és a jövedelmezőséggel kapcsolatos fokozott bizonytalanság időszakában érik. A jelentés szerint jelentős kockázatok kapcsolódnak az alacsony jövedelmezőségű és viszonylag kedvezőtlen tőkehelyzetű bankok kilátásaihoz is.

A bankszektor mérlegfőösszegének év/év alapú lassuló növekedési dinamikája 2010. március végére 8,4 százalékos csökkenésbe váltott, amit nagymértékben befolyásolt a forint adott időszaki erősödése, így a forintban kifejezett dinamika a tranzakciós változásoknál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat.

A részvénytársasági formában működő bankok bruttó hitelállománya 2010. március végén az egy évvel korábbihoz képest 14,3 százalékkal visszaesett, devizaárfolyam-hatással korrigálva azonban csak 6,3 százalék a csökkenés, ami a megelőző két negyedévi értéknél már valamivel lassabb zsugorodást jelent.

Változatlan devizaárfolyamon az összes nagyobb ügyfélszegmens hitelei lassuló ütemben csökkentek – a vállalati hitelek 7,3, a lakossági hitelek 1,3, a külföldnek nyújtott hitelek 6,6 százalékkal – a reálgazdasági konjunktúra mérsékelt javulására vonatkozó legújabb információkkal összhangban. A felügyelet szerint elképzelhető ugyanakkor, hogy a lakossági portfólió az év hátralévő részében ismét gyorsabb ütemben zsugorodik majd a szabályozásban bekövetkezett változások miatt.

Több az egy éven túli késedelem

Az összes késedelmes követelés gyarapodása lassult, viszont jelentősen és tovább gyorsuló ütemben nőtt az egy éven túli késedelmes tételek aránya, ami a már erős késedelemben lévő állomány további gyors romlására utal. Az egy éven túli késedelmű állomány 138 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, a 90 napon túl késedelmes tételek növekedése pedig 45 százalékot ért el.

A késedelmes tételek adott portfólión belüli aránya a legtöbb esetben továbbra is gyorsuló ütemben emelkedett, mert az alacsony hitelezési aktivitás miatt a teljes portfólió általában csökkent. Március végén a vállalati portfólió 27 százaléka volt késedelmes vagy újratárgyalt státuszú, és 14 százaléka volt 90 napon túli késedelemben. A lakossági hitelek körében e két érték 32 és 13 százalék körüli volt.

A nettó kamateredmény a legutóbbi negyedévben közel 27 milliárd forinttal nőtt. A kamatkiadások jóval nagyobb mértékben csökkentek, mint a kamatbevételek, ami 2,7 százalékos nettó kamatkülönbözetet eredményezett; ez közel 10 bázisponttal magasabb, mint az előző negyedév végi érték, és már harmadik negyedéve folyamatos emelkedést mutat. Az eredményt érdemben támogató másik tényező a 2009. első negyedévinél 36 milliárd forinttal alacsonyabb értékvesztésképzés volt. A működési költségek csökkenése az eredményt 7 milliárd forinttal javította.

A felsorolt 67 milliárd forintnyi növekménnyel szemben a nem kamatbevételek 42 milliárd forintos csökkenése állt, a szektor működési eredménye így végül közel 28 milliárd forinttal haladta meg a 2009. első negyedévit, adózott eredménye pedig 34 milliárd forinttal lett magasabb.

A veszteséges intézmények száma egy negyedév alatt kilencről tízre növekedett, a veszteséges működés mögött továbbra is a romló eszközminőség miatti értékvesztés- és céltartalékképzés állt.

A bankrendszer tőkemegfelelése 13 százalék volt március végén, ami csekély pozitív irányú változást jelez a 2009. év végihez képest. A 10 százalék alatti TMM-mutatóval rendelkező intézmények piaci részesedése több mint 5 százalékponttal 25 százalékra emelkedett, a jelenlegi helyzetben is biztonságosnak tekinthető, 12 százalék feletti tőkemegfelelésű szolgáltatók részesedése 6 százalékponttal 69 százalékra bővült.

(MTI)