Karitatív egyházi szervezetekkel állapodott meg Pintér + Képriport

Két egyházi karitatív szervezettel, a Katolikus Karitásszal és a Baptista Szeretetszolgálattal írt alá együttműködési megállapodást a Belügyminisztérium kedden Budapesten az árvíz sújtotta területeken végzendő munka összehangolása érdekében.

A szerződést Pintér Sándor belügyminiszter, Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány lelkész-elnöke és Spányi Antal, a Katolikus Karitász püspök-elnöke látta el kézjegyével. Pintér Sándor az eseményen elmondta: a szerződés lehetőséget ad arra, hogy „a kárt szenvedettek gyorsabban, pontosabban jussanak azokhoz a közadományokhoz”, amelyeket nekik ajánlottak fel, és „gyorsabban, hatékonyabban sikerüljön újjáépíteni azokat a területeket, amelyeket az árvíz elmosott”. Az együttműködés szövege szerint a cél az, hogy „a magántulajdonban keletkezett károk csökkenjenek, a normális életfeltételek biztosítva legyenek”.

A megállapodás szándéka továbbá az, hogy a karitatív szervezetek munkáját összehangolja, és az, hogy hatékony legyen az információáramlás a Belügyminisztérium és a jótékony szervezetek között. A két egyházi karitatív szervezet a szerződés értelmében részt vesz az árvíz miatt kitelepítettek ellátásában, a lakhatásuk biztosításában és ingóságaik pótlásában.

Szenczy Sándor elégedettségének adott hangot, hogy „gyakorlattá vált a kormányzat és a civil szervezetek együttműködése” a katasztrófa sújtotta területeken élők megsegítésében. A helyreállításhoz a kormányzat adja az anyagi javakat, a civil szervezetek pedig az adományok eljuttatásával segítenek a rászorultakon. Megemlítette, hogy mintegy 100 millió forintnyi pénzadományt gyűjtöttek össze, és 300 milliós árukészlettel rendelkeznek (egy része vámnál elkobzott, másik fele lakossági felajánlás), hogy a bajba jutottak ingóságokat, gyermekeik pedig iskolakezdési támogatást kapjanak.

Spányi Antal örömét fejezte ki, hogy a kormány partnernek tekinti az egyházat, amely „jelentős módon akar és tud segíteni a szükségben lévőkön”. Kitért arra, hogy először 12 millió forint értékben gyorssegélyt, javarészt élelmiszert adtak az árvíz sújtotta területek lakóinak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett országos gyűjtésen pedig további 220 millió forintot adtak össze a hívek. A Katolikus Karitász püspök-elnöke utalt arra, hogy szervezetük 2200 egyházközségben van jelen, több tízezer önkéntessel dolgozik, akik „az emberek mellett állnak gondban és bajban”.

A székesfehérvári papi otthon lakói negyedmillió forintot adtak össze; egyes egyházmegyékben pedig rendezvények maradtak el, és az ezekre fordítandó összeget felajánlották az árvízkárosultaknak – mutatott rá. Arra is van példa, hogy egyházi intézményekben nyaraltatnak gyermekeket a katasztrófa sújtotta területekről – tette hozzá. Kérdésre Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője elmondta: a szerződés határozatlan idejű, s a szervezetek közötti koordinációt szolgálja. Megemlítette azt is, hogy a vis maior keretből – amelyből az „igazolt és indokolt védekezési költségeket” térítik vissza – 13 ütemben utaltak át a Belügyminisztériumból a rászoruló önkormányzatoknak. Ebből a pénzalapból lehet – kormánydöntés alapján – a középületek újjáépítésére, fejlesztésére is igényt benyújtani, az ehhez kapcsolódó felmérések augusztus 20-ig tartanak.

Jelezte, hogy a tervek szerint a jövő hét elején az érintett biztosítótársaságok vezetőivel találkozik, hogy tisztázzák: „milyen akadályai vannak a pénz kifizetésének” ott, ahol eddig ez nem történt meg. Elmondta azt is: magánházas építkezésekre eddig több mint 3,1 milliárd forintot különítettek el. Ahhoz, hogy az önkormányzatok a pénzt lehívhassák, szerződést kell kötniük a károsultakkal. Felsőzsolca lakóinak így járna több mint 1,8 milliárd forint, de eddig elmaradt a károsultakkal való szerződéskötés. Mint mondta, a közeljövőben érdeklődik a településnél, hogy ennek mi az akadálya.

(MTI)