A nemzetközi kompetenciavizsgálat keretében elvégzett kutatás során hatezer, a 16-65 éves korosztályhoz tartozó magyart kérdeztek meg. Az OECD keretében a felnőttkori készségeket, kompetenciákat mérő ALL Survey felmérése négy készséget vizsgált: a prózaolvasás, a dokumentumolvasás, a számolás és problémamegoldás készségét.
A vizsgálat során kiderült, hogy a magyar felnőtt népesség 28 százaléka mind a négy kompetencia hiányával küzd, és körülbelül a lakosság ugyanekkora hányadánál minden kompetencia magas szinten megtalálható.
A felmérésben szereplő országok közül egyedül Magyarországon figyelhető meg ennyire „szimmetrikusan kettészakadt” társadalom. A legtöbb fejlett országban többségben voltak azok, ahol a mért kompetenciák mindegyikét birtokolták a megkérdezettek. A vizsgált országok közül a legjobb eredményt Norvégia érte el, ahol a megkérdezettek fele (tehát csaknem kétszerese a magyar eredménynek) mind a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott.
A vizsgálat keretében arra a következtetésre jutottak, hogy a magyarországi munkaerőpiac a vizsgált alapkészségekkel rendelkező munkavállalók tekintetében mindenképpen toleráló munkaerőpiacnak tekinthető. Azoknak a munkavállalóknak ugyanis, akik a vizsgált készségek közül akár csak eggyel „jó” szinten rendelkeznek, szignifikánsan jobb lehetőségük van az elhelyezkedésre, mint azoknak, aki mind a négy készség területen nehézségekkel küzdenek. Más kérdés, hogy a magyar munkaerőpiac is – hasonlóan a fejlett országokéhoz – várhatóan egyre több készséget fog követelni a munkavállalóktól.
Az eredmények ismeretében tehát megéri akár költségvetési ráfordítások árán is növelni a négy vizsgált kompetencia közül legalább egyben – de ott széles körben – azoknak a leendő munkavállalóknak a készségszintjét, akik mind a négy kompetenciaterületen nehézségekkel küzdenek, és tartósan távol vannak a munkaerőpiactól – olvasható a közleményben.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
