A Vedomosztyi című orosz lap Szurgut jelentését elemezve rámutatott, hogy a konszern a júliusban kiadott dokumentumban hét évi szünet után első ízben nyújtott betekintést beruházóinak az egyes lelőhelyek mutatóiról.
Eszerint a konszern fő lelőhelyén, a Fjodorovszkij mezőn az egy év alatt 8,9 millió tonnát hoztak felszínre, ami a Szurgut teljes tavalyi kitermelésének 15 százalékát teszi ki. A lelőhely azonban csúcsidőszakában, 1983-ban 36 millió tonnát adott, ami akkor a konszern teljes kitermelésének oroszlánrésze volt. A Fjodorovszkij igazgatója 2003-ban azt mondta, hogy a kitermelést az akkori évi 11 millió tonnáról évi 36 millióra lehet növelni, de a mező mutatói romlanak.
A Szurgut általános mutatói sem javultak: 2006-tól az idei első félévig a Surgutneftegas napi termelése az új lelőhelyeket is beszámítva 10 százalékkal esett vissza, s jelenleg átlagosan napi 9,6 millió tonnát tesz ki, noha az országos átlag 9,9 millió tonna. Pedig elemzők szerint a konszern sokat tesz a kitermelésért, az ágazat cégei közül a legtöbb fúrást végzi és nagyvonalúan fektet be. A szakértők a konszern jövőjéről nem kívántak nyilatkozni, mivel a lelőhelyek tartalékait a Surgutneftegas nem publikálja.
Elemzők szerint a nyugat-szibériai lelőhelyeken, ahol még a szovjet időkben kezdődött a kitermelés, évi 4-5 százalékkal csökken a kitermelés, így például a Lukoil ottani lelőhelyein az utóbbi két évben a csökkenés 6 százalékos volt, de akadt mező, ahol a elérte a 12-13 százalékot is. A statisztikák azt mutatják, hogy a Szurgut kitermelése 2006 óta folyamatosan csökken.
Barátságtalan felvásárlás
A Surgutneftegas, a legzárkózottabb és egyik legnagyobb orosz kőolaj-ipari konszern tavaly tavasszal vette meg az osztrák OMV-tól 1,4 milliárd euróért – az akkori árfolyam mintegy duplájáért – a Mol 21,22 százalékos részvénycsomagját, s az üzletet áprilisban zárták le. A Mol az ügyletet barátságtalannak minősítette.
Az akkor 27 milliárd dollár értékűre becsült Szurgut bevásárlása meglepő volt, mert addig nem volt külföldi beruházása. Sajtóvélekedések szerint a konszern nem önállóan döntött a Mol-részesedés megvásárlásáról: erre utal, hogy termékei fő exportőre a Gunvor vállalat, amelynek vezetője, Gennagyij Timcsenko közeli kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin kormányfővel.
A konszern hatalmas tartalékokat halmozott fel, s bár ezekről soha nem közölt semmit, a mérlegben 22 milliárd dollárt találtak, amely összeg az orosz kőolajipar máig megoldatlan rejtélyévé vált: egyesek úgy vélték, hogy a konszern felvásárolja a versenytársakat, mások állították, hogy majd valaki tesz egy ajánlatot, amelyet nem lehet visszautasítani, s Szurgut összeolvad az elszegényedett Rosznyefttyel, de egyik változat sem következett be.
(MTI)
origo.hu
Ez történik akkor, ha nem ivott alkoholt, de bejelez a szonda
