Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!
A romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat három gyanúsítottját – K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot – társtettesként, sok ember életét veszélyeztetve, részben 14 év alatti sérelmére, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, csoportos fegyveres rablással és lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel gyanúsítják.
A Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőn számolt be a nyomozás eredményéről, és mutatták be azt a táblázatot, hogy a négy elkövetőt mivel gyanúsítják. Eszerint K. Árpádot továbbá foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel is gyanúsítják, amiért 2008. június 2-án kétszer rálőtt a debreceni menekülttáborra, és ennek során egy ember könnyebben megsérült. A bűncselekmény-sorozat negyedik gyanúsítottját, Cs. Istvánt – aki két helyszínen sofőr volt – előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják a rendőrök.
Egyes „egyszerű” eseteket bevalottak
Az NNI vezetője beszámolt róla, hogy az elkövetők részben beismerő vallomásokat is tettek. Az MTI kérdésére, hogy ez pontosan mit jelent, kifejtette: olyan helyszínek tekintetében kaptak a cselekményekkel kapcsolatban „egyértelmű válaszokat”, vagyis beismerő és másokra terhelő vallomásokat, ahol az elkövetés „egyszerű” volt, nem sérült meg senki, és nem tudják tagadni, hogy a helyszínen jártak.
Azoknál a helyszíneknél, ahol az elkövetés súlyosabb következménnyel járt, vagyis megsérült vagy meghalt valaki, nem vállalják ennek a felelősségét, nem tettek beismerő vallomást – szögezte le.
Egyedülálló bűncselekmény-sorozat
Csizner Zoltán összesítése szerint a nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló bűncselekmény-sorozatban 9 helyszínen összesen 78 lövés történt, 7 helyszínen összesen 11 Molotov-koktélt dobtak el. A bűncselekmények során hatan haltak meg, köztük egy gyerek, továbbá öten súlyosan megsérültek, és köztük is van egy gyerek. A nyomozók szerint összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették az elkövetők.
Az NNI megbízott vezetőjének közlése szerint a bűncselekmény-sorozat azért is egyedülálló, mert a korábbiakkal ellentétben nem szexuális indíttatású volt, nem anyagi haszonszerzés motiválta a tetteseket. Az emberölés nem eszköz, hanem maga a bűncselekmény célja volt – szögezte le, hozzátéve, hogy korábban ilyennel nem találkoztak. Hangsúlyozta: a nyomozás végére azonban zárt bizonyítékláncot állítottak fel, ami az elkövetők személyét és cselekvőségüket egyértelműen bizonyítja. Mint mondta, a sorozatjelleget az támasztotta alá, hogy hasonló sértetti körrel szemben követték el a hasonló bűncselekményeket, az elkövetés időpontjai is hasonlók voltak, mint ahogyan az elkövetési eszközök (vadászfegyver és Molotov-koktél) is. A sorozat-jelleget erősítette az is, hogy a bűncselekmények egyre brutálisabbak lettek: amíg az első támadásoknál a Molotov-koktéllal és a nem célzott lövésekkel pánikot, félelmet keltettek az elkövetők, az utolsó, kislétai támadásnál már közvetlen közelről lőttek az áldozatra.
Korábbi sérelmek, félelemkeltés
A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint korábbi sérelmekből fakadó bosszú és a félelemkeltés volt a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat elkövetőinek motivációja. Csizner Zoltán azt mondta: az elkövetők személyes sérelme a régmúltban történt, az nem kapcsolódott a bűncselekmény-sorozat áldozataihoz. Nincs kapcsolat az elkövetők és az áldozatok között – szögezte le. Hozzátette: a tettesek a településeket – ahol a támadásokat végrehajtották – úgy választották ki, hogy „nem sokkal a bűncselekmény elkövetése előtt történt olyan esemény, ami a társadalom érdeklődését felkeltette”, így ők is felfigyeltek az adott településekre.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mi alapján választották ki az elkövetők a sértetteket, Csizner Zoltán azt válaszolta: a megközelítés és a távozás biztonsága volt az elsődleges szempontjuk, hogy a támadás minél kevesebb kockázattal járjon. A sértetteknek semmilyen közük nem volt ehhez, egyszerűen pont ők laktak ott – tette hozzá.
509 tanú, 33 ezer oldal irat
Az NNI a bűncselekmény-sorozat felderítésére nyomozócsoportot állított fel, az FBI viselkedéselemző egységétől kértek tanácsot és rekord összegű, 100 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki. (A nyomravezetői díjat a rendőrség végül nem fizette ki.) A nyomozás során 509 tanút hallgattak ki és több ezret „szólítottak meg” a különböző adatgyűjtések során, több mint 5 millió távközlési adatot ellenőriztek, 170 szakértőt vontak be a munkába, 1916 „tétel” a lefoglalt bizonyíték és 33 ezer oldal a nyomozati irat.
Felidézte: az NNI kilenc bűncselekmény ügyében folytatott eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön dobtak Molotov-koktélt és lőttek lakóházakra, augusztus 8-án Piricsén tették ugyanezt, a támadásban egy ember súlyosan megsérült. 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban lőttek lakóházra, szeptember 29-én Tarnabodon. A tarnabodi bűncselekmény után három ember került a rendőrség látókörébe, érdemi védekezést nem adtak elő, a tanúvallomások azonban terhelőek voltak rájuk nézve és a fegyverszakértő is megállapította, hogy a bűncselekmény elkövetése idején fegyvert használtak. Végül bebizonyosodott, hogy nem ők voltak a tarnabodi támadás elkövetői.
2008. november 3-án Nagycsécsen – mint Csizner Zoltán fogalmazott – fordulóponthoz ért a bűncselekmény-sorozat, mivel ketten is meghaltak a támadásban. Alig egy hónappal később, december 15-én Alsózsolcán életveszélyes sérüléseket okoztak, amikor az udvaron dolgozókra adtak le lövéseket. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön egy apa és a fia is meghalt, amikor rájuk lőttek, április 22-én Tiszalökön egy ember halt meg a támadásban, augusztus 3-án pedig Kislétán támadtak romákra, itt már nem távolról, lesből lőttek, hanem szinte testközelbe kerültek áldozatukhoz.
Három gyanúsított adta le a halálos lövéseket
Három gyanúsított adott le halálos lövést – közölte Dócs András, az NNI bűnügyi főosztályának vezetője. Mint mondta, Nagycsécsen P. Zsolt, Tatárszentgyörgyön és Kislétán K. István, Tiszalökön K. Árpád adott le halálos lövést. A rendőrség által bemutatott táblázat szerint – amely összefoglalta a bűncselekmények helyszíneit és az elkövetőket – a negyedik gyanúsított, Cs. István csak az utolsó két helyszínen volt jelen, akkor is sofőrként. Ugyanakkor – derül ki a táblázatból – jellemzően K. Árpád volt az, aki biztosította az elkövetéshez a két társát, K. Istvánt és P. Zsoltot, bár voltak olyan bűncselekmények is, amelyeket K. Árpád egyedül követett el.
Más bűncselekményeket is elkövettek
A térképvázlatok és más adatok azt támasztják alá, hogy más helyszíneken is készültek romák sérelmére bűncselekményt elkövetni a gyilkosságsorozat gyanúsítottjai – mondta Dócs András; Erdőkertes, Kisvárda és Hajdúhadház volt a tervezett célpont.
A lefoglalt bizonyítékok és a gyanúsítottak vallomásai alapján további bűncselekményekre is fény derült: a gyilkosságsorozathoz használt fegyvereket 2008. március 6-án rabolták el egy besenyszögi hivatásos vadásztól, ebben a bűncselekményben K. Árpád, K. István és P. Zsolt vett részt. Az elkövetők éjszaka törtek rá az alvó családra, és szereztek meg hét fegyvert, köztük a gyilkosságokhoz használt hármat.
A vadászhoz úgy jutottak el, hogy eladásra hirdette egyik fegyverét. Ebben a támadásban nem sérült meg senki. A nyomozás során fény derült arra is, hogy K. Árpád volt az, aki 2008. június 2-án két lövést adott le a debreceni menekülttáborra, ott egy nő könnyebben megsérült.
Ketten voltak szélsőjobb beállítottságúak
A romák sérelmére elkövetett támadássorozat két gyanúsítottja, K. István és P. Zsolt volt szélsőjobb beállítottságú, mindketten kötődtek szélsőséges szervezethez – mondta Dócs András.
A főosztályvezető a gyanúsítottakról szólva közölte: K. Árpád az ismerősei elmondása szerint csendes, zárkózott személyiség volt, aki nézeteit nem hangoztatta, nem hívta fel magára a figyelmet. K. István köztudottan romaellenes, antiszemita volt és ezt hangoztatta is. Az iskolában magatartási zavarai voltak, és szélsőséges szervezetekhez kötődött. A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két szervezet a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség valamint a Vér és Becsület volt. A harmadik gyanúsított, P. Zsolt bűnözői kapcsolatokkal rendelkezett, ő is szélsőjobb beállítottságú volt, romaellenes, és ő is kötődött a két előbb említett szélsőséges szervezethez – mondta.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!