A Fővárosi Főügyészség pénteken közölte: a férfival szemben június 17-én emelt vádat a II. és III. kerületi ügyészség kényszerítés bűntettének kísérlete miatt. Az ügyészség szerint a vádlott tavaly júliusban nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához, amelyben kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban lévőnek tekinti magát a bankokkal.
A vádirat szerint a vádlott egyúttal felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanainak elárverezését és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben egy banki feketelista összeállítását, a betétesek betéteinek kivételére való felszólítását, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba.
Az ügyészség szerint a fenyegetés komolyságára utalt, hogy annak hatására több bank vezetése is fokozott biztonsági intézkedések bevezetéséről, illetve jogi lépések megtételéről döntött, de a vádlott követelésének nem tettek eleget.
Az ügyészség szerint a vádlott által kilátásba helyezett lépések alkalmasak voltak jelentős érdeksérelem okozására, mert egy betétesi roham nemcsak a megcélzott bank működését, hanem az annak nyomán esetlegesen kialakuló bankpánik a teljes hazai pénzügyi közvetítőrendszert és végső soron a nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztethette volna. A kényszerítés bűntettet a büntető törvénykönyv háromévi szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
Nem áll meg a vád?
Éliás Ádám pénteken közleményben tudatta: az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért rá, indítványozta pártfogó felügyelet alá helyezését, magatartási szabályként kérte annak előírását, hogy a sértettek számára nagy nyilvánosság előtt adjon elégtételt.
Éliás Ádám szerint a vád nem áll meg, mivel – érvel közleményében – a kényszerítést csak személy ellen és jelentős érdeksérelmet okozva lehet elkövetni, a kilakoltatási moratóriumot pedig nem személyektől, hanem bankoktól követelte a GYŐZ mozgalom (Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák), és nem személyekkel, hanem bankokkal szemben helyezte kilátásba a feketelista közzétételét és további lépéseket.
Az okozott érdeksérelemmel kapcsolatban pedig megjegyezte: „A kilakoltatási moratóriumot meghirdető bankok semmiféle érdeksérelmet nem jeleztek, épp ellenkezőleg, dokumentumaikban azt hangsúlyozták, hogy folytatni kívánt üzletpolitikájukkal összhangban van a kilakoltatások minden áron való elkerülése”.
„Ilyenformán a kilakoltatási moratóriumot meg nem hirdető négy bank, a Raiffeisen, a CIB, az AXA és az FHB abszolút kisebbségben maradt a bankszektoron belül. Az előző és a mostani kormány is meghirdette az árverezési-kilakoltatási moratóriumot, s emiatt semmiféle érdeksérelmet nem jelentettek be a bankok, azok sem, amelyek maguktól nem hirdették meg” – szögezte le.
Hozzátette: „az utóbbi hónapok politikai fejleményei teljes mértékben a GYŐZ mozgalom követeléseivel összhangban alakultak”, és ha a mozgalom 2009 márciusától nem lép fel, akkor 2009 márciusa és 2010 áprilisa között az adós családok tömeges kilakoltatására került volna sor.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
