Veszélyben az erdélyi magyar iskolák

Gyerekhiány miatt több erdélyi megyében már a 2010–2011-es tanévtől meg kell szüntetni iskolákat és osztályokat kell összevonni – írta szerdai számában a Krónika című kolozsvári napilap.

Az újság hozzáteszi, hogy az összevonások a romániai magyar tannyelvű oktatásra vonatkozóan is elkerülhetetlennek tűnnek. Kovászna megyében két alsó tagozatos iskolát és egy óvodát kénytelenek bezárni a gyerekhiány miatt. Bár az alapelv szerint minden településen kellene működnie elemi iskolának és óvodának, ha nincs elég gyerek, ez nem tartható – mondta el a lapnak Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő.

A székelyföldi megyében 2007-ben hat, a következő évben további három tanintézményt zártak be. A megmaradt gyerekeket iskolabusszal szállítják a községközpontba, vagy a legközelebbi település iskolájába, óvodájába. Hargita megyében kilenc falusi iskolát kell megszüntetni az új tanévtől, a gyerekek itt is a községközpontokba ingáznak majd. Ferencz Salamon Alpár megyei főtanfelügyelő a Krónikának arról számolt be, hogy zömében eldugott helyen fekvő településekről van szó, ahol kevés a gyerek, és mostohák a körülmények a tanintézetekben.

Maros megyében az ősztől 25 tanintézetet zárnak be gyerekhiány miatt. Ami a magyar tagozatot illeti, Illés Ildikó megyei főtanfelügyelő-helyettes a lapnak elmondta, hogy végleges döntés még nem született, de úgy tűnik, a tanévkezdéstől, szeptember 15-étől a bözödi, gerendkeresztúri és kerelői gyerekeknek kell ingázniuk. Szatmárnémetiben tizenkét magyar osztályt érint a tanintézetek összevonása – nyilatkozta a Krónikának Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes.

Megyei szinten 40 magyar kisdiáknak szűnt meg eddigi iskolája. Ők iskolabusszal négy-öt kilométert fognak utazni naponta új iskolájukba.

A gyakorlat szerint vidéken külön román és magyar nyelvű iskolaközpontokat alakítanak ki. Szamoskrassón például magyar nyelven folyik az oktatás, ide a helyieken kívül három környező településről érkeznek diákok, míg a szomszédos Nagykolcsra a román nyelven tanuló gyerekek járnak.

Máramaros megyében idén nem szűnnek meg magyar osztályok. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő szerint azonban, ha életbe lép a minimum 15 fős osztályok működtetését előíró rendelet, a megyében komoly gondok lesznek a magyar osztályokkal, hiszen ezek közül alig néhányban tanul tíznél több diák. Felsőbányán például az idén tíz diákkal indul első osztály, Szinérváralján pedig nyolc tanuló kezdheti el a negyedik osztályt.

Szilágy megyében 37 tanintézetben nem lesz oktatás az új tanévtől, 13 óvodát, 19 alsó tagozatos és öt felső tagozatos iskolát zárnak be. Az iskolafelszámolás három alsó és három felső tagozatos általános iskolát érint.

Egyre nehezebb magyar osztályokat indítani Hunyad megyében is. A dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban például eddig két-két magyar osztály működött, mert a városi gyerekek mellett a Böjte Csaba ferences szerzetes által felkarolt árva gyerekek is ott tanulnak. Az alacsony létszám miatt itt a második osztályt kénytelenek összevonni.

(MTI)