A további célkitűzések közé sorolta a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést. A következő 10 évben 1 millió legális munkahely teremtés a cél – tette hozzá.
A politikus kifejtette: a magyar kormány kiemelt programja az új Széchenyi-terv, amely hét fejlesztési irányt fogalmaz meg. A kitörési pontok a „gyógyító Magyarország” (egészségipar), a „megújuló Magyarország” (zöld gazdaságfejlesztés), az otthonteremtés (lakásprogram), a vállalkozásfejlesztés (üzleti környezet fejlesztése), a tudomány és innováció, a foglalkoztatás, valamint a közlekedés (tranzitgazdaság).
Botos Balázs szerint a magyar külgazdasági stratégiát át kell gondolni. Rámutatott: Magyarország egy kis nyitott ország, amely nagyon erősen függ az exportpiaci konjunktúrától. Ennek következményeit az elmúlt években súlyosan érezte is az ország. Kedvező tendencia viszont, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg az utolsó két évben látványosan javult. Ez csak részben az exportnövekedés eredménye, további oka, hogy csökkent az import, csökkentek a beruházások, csökkent a lakossági fogyasztás is – mutatott rá.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kongresszuson hangsúlyozta: „ha elakarjuk érni Ausztria színvonalát, akkor Ausztria-szintű gazdaságszervezési modellre van szükségünk. Enélkül nincs rá lehetőség, azért, mert az eszközeink nem lesznek meg hozzá”. Az elnök kiemelte a határon átnyúló kamarai együttműködések fontosságát. Példaként említette a Budapest által felkarolt Duna-stratégiát. Hangsúlyozta: az Európai Unió különösen támogatja az olyan együttműködéseket, amelyek uniós és unión kívüli országok között jön létre.
(MTI)
origo.hu
Az idő nem mindig barátja a bornak – meddig őrizhető a nedű?
