A sikeres védőnői méhnyakrákszűrés folytatódik

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár ígéretet tett arra, hogy folytatódik a védőnői méhnyakrákszűrési program, amelyet mind a tárca, mind a védőnői szolgálat sikeresnek ítél.

Az államtitkár a védőnők napja alkalmából pénteken, Budapesten rendezett ünnepségen a köszöntőjében konkrét pénzügyi ígéreteket nem tett a szakmának, de – mint mondta – arra fog törekedni, hogy a védőnői munkát ösztönző források közvetlenül eljussanak hozzájuk.

Odor Andrea vezető védőnő az MTI-nek elmondta, sikeres a tavaly indult védőnői méhnyakrákszűrési mintaprogram, hiszen országszerte számos esetről tudnak, ahol a védőnő közreműködése révén jelentek meg szűrésen olyan nők, akik 10-15 éve nem jártak nőgyógyásznál.

A program 2009-ben indult azzal a céllal, hogy a védőnők aktív közreműködésével elsősorban a kistelepüléseken élőket próbálják rávenni, hogy jelenjenek meg a szűrésen. A védőnői kompetenciát kiszélesítve, a programban résztvevő szakembereket kiképezték a mintavételre. Nyugat-Európa számos országában már "bevett gyakorlat", hogy nem a nőgyógyász szakorvos, hanem az asszisztens vagy a háziorvos végzi a rövid, fájdalommentes vizsgálatot.

Odor Andrea elmondta még, hogy több mint kétszáz védőnő hiányzik az ellátórendszerből, és több szakmai programot kidolgoztak arra, hogy különböző ösztönzőkkel a pályán tartsák a szakembereket. Az anyagi feltételeken túl említette a letelepedéshez nyújtandó segítséget, az egyéni közlekedési feltételek megteremtését, a kedvezőbb munkafeltételek vagy a jobb eszközellátottság megteremtését.

Mint mondta, más képet mutat a védőnői ellátás a nagyvárosokban és a kistelepüléseken. A nagyvárosokban túl sok gondozandó édesanya és gyermek jut egy-egy védőnőre. Az aprófalvas településeken viszont folyamatosan csökken a gyermekszám, így a védőnőket ezeken a helyeken egyre nehezebb teljes munkaidőben foglalkoztatni. A népegészségügyi program keretében őket szeretnék bevonni a háziorvosi praxisok munkájába.

Idén 95 éves a magyarországi védőnői szolgálat. Az anya-, csecsemő-, gyermek-, ifjúság- és családvédelem hagyományai az előző századra nyúlnak vissza. 1915-ben alapították meg az Országos Stefánia Szövetséget, amelynek feladata az akkor riasztó csecsemőhalandóság, a különböző járványok visszaszorítása volt. Később – 1927-ben – alakult meg a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Hálózat, majd 1940-ben egyesült a két szervezet.

Jelenleg több mint négyezer területi védőnő, ezer iskolai és mintegy 50 kórházi védőnő dolgozik. Ilyen jellegű szolgálat Európában csak Magyarországon létezik.

(MTI)