A dísznövénytermesztés Magyarországon elsődleges árukibocsátás szintjén 60-70 milliárd forint értéket állít elő. Ez a Dísznövény Szövetség alelnöke szerint a válság miatt az utóbbi években stagnál, ami a belföldi forgalom egyhelyben topogásában, illetve némi visszaesésében, továbbá a kivitel mintegy 10-20 százalékos visszaesésében mutatkozik meg.
A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a dísznövény- és virágtermesztés magyarországi lehetőségei jók. Mind éghajlati, földrajzi, mind pedig energetikai szempontból az ország lehetőségei megfelelőek az ágazat fejlesztésére. Ez utóbbi tekintetben Treer András külön is kiemelte: a termálenergiát az eddiginél nagyobb mértékben kellene alkalmazni az üveg- és fóliaházak fűtésére tekintettel arra, hogy Magyarország geotermális adottságait tekintve a 2-3 helyen szerepel a világranglistán.
Jelenleg Magyarországon mintegy 2350 hektáron termelnek szabadföldön dísznövényt, a fedett terület nagysága pedig eléri a 340 hektárt. A lehetőségek függvényében azonban ez a terület lényegesen – akár a többszörösére is – növelhető volna.
Ehhez azonban szükséges lenne a versenyfeltételek javítása. A szakember példaként említette az áfa mértékét, amely jelentős hátrányt jelent a magyar termelőknek, mivel például Hollandiában 6 százalék ezeknek az áruknak az általános forgalmi adója, Magyarországon pedig 25 százalék.
A szakemberek szorgalmazzák, hogy Magyarország is kapcsolódjon be az úgynevezett Green City programba, amely a városok zöld felületeinek növelését tűzte ki célul az unió országaiban.
A Hortus-Hungaricust szeptember 17-19. között tartják Szigetszentmiklóson. A kiállításon több mint 200 cég vesz részt. A kiállítók többsége magyar, de érkeznek a bemutatóra Szerbiából, Szlovákiából, Hollandiából, Romániából, Szlovéniából, Olaszországból, Németországból, Görögországból és Franciaországból is kiállítók.
(MTI)
origo.hu
A magyarok sosem tűrték meg a Júdásokat
