Az iráni elnök nem szidta Izraelt: mindenki a helyén maradt

Ahmedinezsád szerint a kapitalizmus tehet a világ problémáiról – írja a CNN. Az iráni elnök az ENSZ szegénységgel foglalkozó gyűlésén beszélt nézeteiről – ezúttal egyetlen ország követe sem vonult ki. A kínai cégek megvetették a lábukat Kelet-Európában – írja a The New York Times. Az amerikai lap beszámol a Budapesten működő kínai iskoláról, és megemlíti, hogy Lengyelországban először történt meg, hogy kínai cég kapott olyan megbízatást, melyet részben az EU finanszíroz.

CNN (cnn.com )

Ahmedinezsád szerint a kapitalizmus tehet a világ problémáiról – írja a CNN. Az iráni elnök az ENSZ szegénységgel foglalkozó gyűlésén beszélt nézeteiről – ezúttal egyetlen ország követe sem vonult ki.

Az elnök beszédeinek állandó kísérői a termet elhagyó küldöttek – Ahmedinezsád azonban most távol maradt kedvenc témájától: nem szidta Izraelt, így a legtöbben a helyükön maradtak. Az önmagához képest kifejezetten mérsékelt hangvételű beszédet mondó elnök ezúttal a kapitalizmusról nyilatkozott elítélően.

„A kapzsi liberális piacgazdaság és a transznacionális vállalatok milliónyi férfinak, nőnek és gyermeknek okoztak szenvedést a világ számos országában – mondta az összegyűlteknek. – Szilárdan vallom, hogy az új évezredben vissza kell térnünk az istenközpontú gondolkodáshoz, amelyre az ember teremtetett – és természetesen az igazságos és ésszerű kormányzáshoz”. Az iráni elnök szerint a kapitalizmusra épülő világrend vesztésre áll, uralma a végéhez közeledik, ezért különösen fontos, hogy a nemzetek összefogva támogassák az igazságosságot.

A Milleniumi Fejlődési Célok csúcstalálkozóján az ENSZ-államok arra keresnek választ, hogyan lehet a leghatékonyabban küzdeni a szegénység, az éhínségek és a betegségek ellen, ezen találkozó alkalmával jelent meg Ahmedinezsád is a New York-i „színpadon”. Ahmedinezsád szerdán a CNN Larry King által vezetett beszélgetős műsorában is fellép majd.

Az iráni elnököt kísérő tüntetések természetesen most sem maradtak el: Ahmedinzsád szállodája előtt felháborodott demonstrálók követelték, rúgják ki az elnököt a hotelből. Csütörtökre újabb, nagyobb szabású tüntetést szerveznek.

The New York Times (nytimes.com )

A kínai cégek megvetették a lábukat Kelet-Európában – írja a The New York Times. Az amerikai lap beszámol a Budapesten működő kínai iskoláról, és megemlíti, hogy Lengyelországban először történt meg, hogy kínai cég kapott olyan megbízatást, melyet részben az EU finanszíroz.

A pesti kínai általános iskola jelentősége egyre nő: 2004-es alapításakor csupán 86 diákot fogadott, akik kivétel nélkül Kínából vagy más ázsiai országokból érkeztek – ma 229-en tanulnak itt, közülük kilencvenen magyarok. „Egyre több magyar szülő íratja ide gyermekét – mondja Schaff Viktória, az intézmény egyik tanára. – Ezek a szülők úgy gondolják, ezzel rengeteg lehetőség nyílik a gyerekek előtt, hiszen Kína egyre jelentősebb tényező”.

Nem csupán az oktatás terén igyekeznek azonban teret nyerni a kínaiak: mint ismert, a Wanhua csoport 140 millió eurós beruházással támogatta a BorsodChemet, ezzel 38 százalékos tulajdonjogra tett szert a cégben. „A BorsodChemmel európai gyártási központra tettünk szert – mondta a vételről Howard Ding, a Wanhua magas rangú tisztviselője. – Így könnyebben elérhetjük az európai piacot és hatékonyabban szolgálhatjuk vásárlóinkat”.

Nem csupán Magyarország került azonban a kínai érdeklődés középpontjába az utóbbi években. Lengyelországban először történt meg, hogy kínai cég az Európai Unió által is támogatott pályázaton nyerni tudott: a Łódź és Varsó közötti autópálya két szakaszának megépítésére kaptak megbízást. „Egyes lengyel cégek nem örültek – magyarázza Henryka Bochniarz, a Lengyel Magánvállalkozók Szövetségének elnöke. – Azt is mondták, csak a kínai kormány támogatásával lehetett így lenyomni az árakat. Akármi is az igazság, ha betartják a közbeszerzési szabályzatot, nem lehet őket kitiltani”.

Kína „szeretné ugródeszkaként használni a régiót Európa többi része fel” – fogalmazott Ma Csanglin, a varsói kínai konzulátus gazdasági referense. Lengyelországban azonban nem mennek simán a dolgok, az oldalak keveset tudnak ugyanis egymásról, ráadásul a kulturális és nyelvi különbségek sem elhanyagolhatóak.

A magyar két tannyelvű iskolában pontosan ezen problémák elhárításán dolgoznak: Felföldi Eszter, az egyik magyar diák már azt is tudja, mi szeretne lenni, ha nagy lesz: kínai tolmács. „Amikor kínai étterembe megyek, már néhány ételt tudok kínaiul kérni” – meséli boldogan.