Fellegi: A fejlesztési pénzeknek hosszú távon kell hasznosulniuk

A kormány hatékonnyá akarja tenni a nagyon szétaprózódott európai uniós és hazai fejlesztési forrásokat, ami azt jelenti, hogy a pénznek jó helyre kell kerülnie és hosszú távon hasznosulnia kell – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön Salgótarjánban.

Fellegi kifejtette: azt célozták meg, hogy nagyon koncentráltan, a pályázatok számát drasztikusan lecsökkentve, stratégiai prioritások mentén használják fel a forrásokat. „Ennek teljesen egyértelmű megfogalmazását jelenti az új Széchenyi-terv alapdokumentuma, amely meghatározza az alapvető irányokat, és amelyekben kis- és középvállalkozások és önkormányzatok által végrehajtott fejlesztéseket szeretnénk látni” – tette hozzá a miniszter. Mint mondta, a mostani több száz pályázat helyett évi 100 és 200 között húznák meg az összesen kiírt pályázatok számát az új Széchenyi-tervben. Támogatandónak mondott minden olyan fejlesztést, ami hangsúlyozottan az egymillió munkahely megteremtését és a gazdasági növekedést segíti – mondta Fellegi.

Felülvizsgálat, egyszerűsítés

Kitért arra, hogy a már folyamatban lévő pályázatokat is felül kell vizsgálni, de valódi mozgástér csak ott van, ahol a döntések még nem születtek meg, adott esetben át lehet alakítani a pályázatokat. Ezek különböző jogi és gazdasági státuszban vannak, egy részükhöz, ahol a kifizetések is megkezdődtek, már nem lehet hozzányúlni – tette hozzá. „Eddig a közel 700 kiemelt projektet vizsgáltak meg, és kormányjelentés is született arról, hogy melyeket szükséges megváltoztatni, vagy módosításra visszautalni, illetve mely projektek megszüntetése javasolható A miniszter hozzátette: „a részletekbe menő vizsgálatok jelenleg is zajlanak”.

A pályázatok végrehajtásában közreműködő szervezetek számát is túl soknak tartja a fejlesztési miniszter, de rámutatott: figyelembe kell venni, hogy a 2013-ig szóló uniós ciklus utolsó harmadában vagyunk, így számos pályázat lefolytatását megzavarná, ha most hozzányúlnának az intézményekhez. A hatályos uniós szerződések is megkötik a kormány kezét ebben a vonatkozásban, illetve olyan fennakadásokat okozna a pályáztatási, kifizetési rendszerben, amit sem politikailag, sem gazdaságilag nem szabad vállalni – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: ezeken a korlátozásokon belül azonban mindent megtesznek azért, hogy ahol lehet, összevonják, egyszerűsítsék a szervezeteket, az új Széchenyi-terv pedig már radikálisan egyszerűsített intézményrendszert jelenít meg.

Fellegi Tamás a Nógrád Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) átadás előtti bejárásán vett részt Salgótarjánban. A TISZK példa értékű megyei összefogással jött létre. A projektre TÁMOP és TIOP pályázatokon mintegy 1,3 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amelyből elsősorban iskolaépületek újulnak meg, oktatási tanműhelyek felszereltsége gazdagodik és módszertanhoz kapcsolódó fejlesztéseket hajtanak végre a TISZK tagiskoláiban. Az integrált szakképző társulás építőipari szakképzési központja Balassagyarmat (Nógrádsáppal együtt), a gépészet, kereskedelem és üzleti adminisztráció szakmacsoport központja pedig Salgótarjánban lesz. Informatikai fejlesztés mindkét póluson történik.

Fejlesztések az ország minden részébe

Fellegi Tamás a bejáráson elmondta, hogy az NFM és a Nemzetgazdasági Minisztérium új stratégiát készít a szakképzésre, amely fontos szerepet játszhat a kormány által meghirdetett egymillió munkahely programban. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacnak nem feltétlenül csak Budapestet, a Közép-Magyarországi Régiót, vagy az ország nyugati felét kell jelentenie. A kormány szándéka, hogy a fejlesztéseket a lehető legtöbb vidéki településre juttassa el Magyarországon. A fejlesztéseknek köszönhetően forrás kerül, és munkalehetőség teremtődik az ország minden szegletében – mondta. Fellegi Tamás méltatta a térség geopark elnevezésű nemzetközi térségfejlesztési koncepcióját, melynek alapját földtani értékeink, természeti kincseink, történelmi végváraink, a palóc kultúra, építészet és gasztronómia adják.

A történelmi Nógrád Vármegye 63 magyar és 28 dél-szlovákiai települése pályázott az Európai- és a Globális Geopark Hálózati tagság elnyerésére. A projekt sikerét ez év tavaszán hirdették ki, így Magyarországon első geoparkként, a világon pedig első határon átívelő geoparkként ismerik el a Novohrad-Nógrád Geoparkot. A geopark fenntartható térségfejlesztési stratégiával rendelkezik, javítja a területéről alkotott általános képet, elősegíti a turisztikai tevékenységet, a helyi termények, termékek előállítását, segíti a kis-és középvállalkozások megerősítését.

(MTI)