„Nagy a tábor, színes a zászló” – Lázár: nem csak egy az út

Lázár János szerint erősíteni kell a Fideszen belüli szövetségi viszonyokat. Lezsák Sándor elmondta, „nemcsak a részvétel, a győzelem is fontos” az októberi önkormányzati választáson, amely történelmi lehetőséget kínál egy lendületes, rendszerváltó időszakra.

A vezető kormánypárt frakcióvezetője szombaton a Nemzeti Fórum ötödik országos gyűlésén úgy fogalmazott: le kell számolni azzal a vélekedéssel, hogy csak egyetlen helyes út, egyetlen megoldás létezik. Szerinte a Fidesznek néppártként a sokszínűségre kell törekednie. „Kiadhatjuk a jelszót: nagy a tábor, színes a zászló” – mondta.

Csak az emberekkel együtt

Lázár János arról is beszélt: a Fidesz dolga az, hogy tanuljon korábbi választási vereségeiből és az elmúlt nyolc év kormányzati kudarcaiból. „Nem engedhetjük meg az arroganciát, nem engedhetjük meg magunknak, hogy nagyképűek legyünk, és végképp nem megengedhető, hogy bárki közülünk visszaéljen a választók bizalmával” – összegzett a frakcióvezető. Mint mondta, a bizalom megőrzéséhez fontos tudni, hogy áprilisban választók százezrei szavaztak először a pártszövetségükre, így a kormányzás nem szolgálhatja egyetlen réteg érdekeit, és különösen fontos, hogy a leszakadók, a több millió szegény ember számára megteremtse a felzárkózás lehetőségét.

Hozzátette: Gyurcsány Ferenc bukása is azt bizonyítja, hogy az országot nem lehet az emberek feje fölött, akaratuk ellenére kormányozni, csak velük együttműködve.

„Nemzeti helyreigazítási program”

Lázár János arra is kitért, hogy a magyar politikát két évtizeden át az állandó szembehelyezkedés, a folyamatos konfrontáció jellemezte, ennek azonban véget kell vetni; meg kell teremteni a párbeszéd kultúráját. A jövő kérdése nem az, hogy ki kezdte a szembenállást, hanem hogy ki lesz képes abbahagyni – mondta, megjegyezve: a jövőt az nyeri meg Magyarország számára, aki „képes lesz a nemzeti együttműködést valóban létrehozni”.

A frakcióvezető kijelentette: a tavasszal a Fideszre szavazó emberek úgy érezték, hogy a rendszerváltás „balul sült el”, rossz kompromisszumokra épült, két évtized elteltével pedig társadalmi és gazdasági csődhöz vezetett. A kormánypártok Lázár János szerint így arra kaptak mandátumot, hogy „egy nemzeti helyreigazítási programmal” korrigálják az elmúlt húsz év hibáit és mulasztásait.

Mint mondta, választóik „pontosan ilyen volumenű változást akartak”, és aki a kormánypártok kétharmados felhatalmazását megkérdőjelezi, a demokráciát vonja kétségbe.

Történelmi lehetőség

Lezsák Sándor a gyűlésen kifejtette: a Fidesz szövetségeseivel együtt mintegy 2500 helyen állított képviselőjelölteket, s az ország településeinek egyharmadában polgármesterjelöltet. Ha nagy részük nyerni tud, az történelmi lehetőség arra, hogy egy lendületes, rendszerváltó időszak következzen Magyarországon.

Az Országgyűlés alelnöke – Lázár János fideszes frakcióvezető gondolatára reflektálva, miszerint erősíteni kell a Fideszen belüli szövetségi viszonyokat – úgy fogalmazott: a kormányoldalon nagy táborra, és sok zászlóaljra van szükség. A Nemzeti Fórum pártszövetségen belüli küldetésének a többi között az igazságtételt, a kárpótlás befejezését, a hungarikumok védelmének garantálását, a nemzeti lovasprogram elfogadtatását, a tanyatörvény megalkotását és a szórványban élő magyarok segítését nevezte. Az egyesület további céljaként említette egy kárpát-medencei népfőiskola-rendszer létrehozását, amely hét-hét magyarországi és határon túli intézményből állna.

Lezsákot újra elnökké választották

Lezsák Sándor arról is beszélt, hogy az 1987-ben Lakiteleken megalakult „politikai aranycsapat” tagjai – rajta kívül Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Für Lajos és Kiss Gy. Csaba – ma is rendszeresen eszmét cserélnek, és örömére szolgál, hogy Orbán Viktorral, Semjén Zsolttal, „az új politikai aranycsapattal” is megoszthatják gondolataikat.

Az elnöki beszámoló után a küldöttek Lezsák Sándort – ellenjelölt nélkül – ismét a Nemzeti Fórum elnökévé választották, míg Ékes József jelenlegi és Kelemen András korábbi országgyűlési képviselő a szervezet alelnöke lett.

Az országos gyűlésen Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök azt hangsúlyozta, hogy a magyarok többsége nem keresztény kurzust, hanem olyan keresztény Magyarországot akar, amelyben egyetemes értékeken alapuló törvények születnek.

Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF első elnöke a Nemzeti Fórumot méltatva azt mondta: noha a Fidesz szövetségeseként önállóan alig jelenik meg, az egyesület a demokrata fórum „teljes politikai és erkölcsi megsemmisülésének” idején megőrizte a lakiteleki örökséget.

A rendezvényen a Nemzeti Fórum önkormányzati képviselőjelöltjei mellett megjelent az MDF több alapító tagja, köztük Csurka István, a MIÉP elnöke, valamint beszédet mondott az egyesület több politikusa és Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője.

A Nemzeti Fórum Egyesületet 2004 őszén – Lezsák Sándor vezetésével – MDF-ből kizárt politikusok alakították meg. Jelenleg tizenöten parlamenti képviselők, mindannyian a Fidesz-frakció tagjai.

(MTI)