Nincs megállapodás a gázárról

A Dmitrij Medvegyev kínai látogatásán hétfőn aláírt dokumentumok jelentős része azt a kétoldalú energetikai szövetséget formálja meg, amelynek gondolatát 2006-ban vetette fel Vlagyimir Putyin akkori elnök Pekingben, de a gáz árában hatéves tárgyalások után sem állapodtak meg a felek – írták az orosz lapok kedden.

MNO
2010. 09. 28. 14:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes Pekingben a gázmegállapodásokról szólva újságírók előtt azt mondta: „folytatódik az egyes paraméterek egyeztetése”, és hozzátette, hogy Oroszország kész „teljes egészében fedezni a kínai gázszükségletet”. Szergej Smatko energiaügyi miniszter viszont kijelentette: az árat kivéve a gázszállítás minden részletében megállapodtak már. Szakértők szerint Kína nem akar drágán vásárolni, a Gazprom pedig nem akar engedni az árból. Szakértők szerint Peking a gázt ezer köbméterenként 200 dollár alatti áron akarja venni, míg a Gazprom Európában több mint 300 dollárt kap érte.

Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis amerikai tanácsadó vég vezetője szerint ezért az orosz monopóliumnak nehéz elfogadnia a kínai ajánlatot. Kína viszont kitarthat ajánlata mellett, mert egyelőre nincs égető szüksége újabb gázforrásra. Nagy mennyiségű cseppfolyósított gázt vásárol ugyanis ezer köbméterenként 145 dolláros áron Ausztráliából és Katarból, és nemrég a közép-ázsiai országok is megkezdték a gázszállítást: 2009-ben átadták a Türkmenisztán–Kína vezetéket, amelyen 2013-tól Türkmenisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán szállít majd évi mintegy 40 milliárd köbméter gázt, és ez a mennyiség még növelhető. Emellett Peking hamarosan növelheti a rendelkezésre álló mennyiséget hazai kitermelésből is. A BP adatai szerint a kínai lelőhelyek készletei elérik a 2500 milliárd köbmétert – írta a BBC brit műsorszóró orosz honlapján.

Hétfőn megnyitották a kelet-szibériai Szkovorogyinót Dacsinggal (Daqing) összekötő kőolajvezetéket, amelyről a tárgyalások 15 éve kezdődtek, de amelynek megépítéséről tavaly írt alá megállapodást a Rosneft és a Transneft a Petrochinával. A vezeték a Japánba, Dél-Koreába és az Egyesült Államokba olajat szállító Kelet-Szibéria–Csendes-óceán (VSZTO) vezeték leágazása, s a VSZTO-n szállított kőolaj mintegy fele megy majd át rajta. A szállítások várhatóan 2011. január 1-jén kezdődnek meg, évi 15 millió tonna mennyiségben, s az ág tervezett élettartama 2030-ig szól. Kína a húszéves gázszállítási garancia fejében 25 milliárd dollárnyi hitelt adott orosz cégeknek.

Peking több kőolajat szeretne vásárolni, de az orosz lapok szerint erre egyelőre nincs mód, bár Nyikolaj Tokarjev, a Transznyeft elnöke azt hangsúlyozta, hogy a vezeték kapacitása akár 30 millió tonnára is emelhető. Hozzátette azonban, hogy a kőolajat meg kell találni és ki kell építeni a kitermelését, ami mintegy 10 évet szokott igénybe venni, de tekintettel az igényre, talán valamivel rövidebb idő is elég lesz.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.