Kijelentette: talán változtatni kellene azon a gyakorlaton, hogy a megidézett személy szankció nélkül távol maradhat egy parlamenti bizottsági meghallgatástól, megsértve ezzel az alkotmány rendelkezését; a politikus Szilvásy György volt titokminiszter távolmaradására célzott.
„Amikor Ignácz István volt Pest megyei rendőrfőkapitánytól azt kérdeztük, hogy a tévéostromnál történteket meg lehet-e magyarázni szakmai indokkal, vagy esetleg más is lehet a háttérben, ő is úgy foglalt állást: nem tudja azt mondani, hogy a történtek szakmai okokkal magyarázhatók, mert érthetetlen döntéseket hoztak” – nyilatkozta a fideszes politikus.
Hozzátette: nyilván mindenki hibázhat, és a televízió volt székházánál történtek sem mondhatók szokványos helyzetnek. De amikor rendelkezésre állna a megfelelő rendőri erő – Gergényi Péter volt budapesti főkapitányon kívül mindenki ezt mondta –, amikor ki tudnák üríteni a Magyar Televízió volt székháza előtti részt és meg tudnák védeni az intézményt, és közben sorozatosan hoznak ezt lehetetlenné tevő döntéseket, akkor joggal vethető fel, hogy esetleg nem is volt szándék a tévészékház megvédésére – nyilatkozta Gulyás Gergely.
A szakmai hibákat sorolva Gulyás megemlítette: megállapítható, hogy igen jelentős rendőri erőket tartottak vissza. Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak volt ugyan egy válaszkísérlete erre a vizsgálóbizottság előtt, nevezetesen, hogy a Parlamentet is meg kellett védeni. „Amikor az erőszakos cselekmények eszkalálódnak a televízió székházánál, akkor a rendőrök kétharmadát a Parlamentnél tartani, ott, ahol már csak tíz-húsz ember van ekkor, ez szinte megmagyarázhatatlanul hibás szakmai döntés” – szögezte le a fideszes politikus.
Másfelől Gulyás Gergely szerint megállapítható, hogy amikor a televízió előtti tüntetés erőszakossá vált, akkor még csak 50-80 erőszakos személy volt a tömegben. Őket kellett volna kiemelni, előállítani, s így megőrizhető lett volna a tüntetés békés jellege. Ez sem történt meg; ezután indult el az erőszakos események láncolata, amit a rendőrség nem tudott megszakítani, noha a szakértők véleménye szerint akkor is elég rendőri erő állt rendelkezésre ehhez – érvelt a politikus.
Valószínűleg nem lehet már olyan tisztán látni, mint lehetett volna egy vagy két hónappal az események után – mondta a vizsgálóbizottsági elnök. Viszont – tette hozzá – az volt a politikai realitás, hogy a korábbi kormánypártok lehetetlenné tették a vizsgálatokat. „Mi pedig úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan súlyos esemény, hogy még négy év után is jobb egy teljes körű vizsgálatot levezényelni, mint hagyni az eseményeket feltáratlanul” – mondta. A bizottság tehát azt kísérli meg, hogy az eseményeket a lehető legpontosabban rekonstruálja, ezt követően jelentést készítenek, amit a parlament emberi jogi bizottsága fogad majd el.
Az összegzést október 23-ig szeretné elfogadtatni Gulyás Gergely. Kijelentette: ha úgy látják majd, hogy bármilyen jogi konzekvenciája lehet az összegzésnek, akkor az ügyészség részére megküldik azt.
A politikus megjegyezte: egyedül Szilvásy György volt titokminiszter nem jelent meg a bizottság előtt, Bene László volt országos rendőrfőkapitány e hét pénteken elmegy a bizottsági meghallgatásra. Szilvásy Györgynek egyébként újabb meghívót küldenek – mondta Gulyás Gergely, aki szerint az alkotmány betűjéből egyenesen következik, hogy a meghívott személynek a bizottság rendelkezésére kell állnia. Ha nem így tesz, annak viszont ma nincs szankciója – ennek a változtatását is át kellene gondolni – hangzott el az interjúban. „Az nem egy szerencsés gyakorlat, és a nemzetközi gyakorlattal is ellentétes, hogy szankció nélkül sértheti meg valaki az alkotmány bizottság előtti megjelenésre vonatkozó rendelkezését” – szögezte le Gulyás Gergely a Hattól nyolcig stúdiójában.
(Duna TV)
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel szerint a Harcosok Klubja fordulópont a Fidesz történetében
