Tömegek és káosz Párizsban, ferihegyi járatot is töröltek + Képek

Elsősorban politikai tesztértékű a népszerűsége mélypontján lévő Nicolas Sarkozy államfő számára az alig két héttel az előző országos tiltakozónap után csütörtökre meghirdetett általános sztrájk Franciaországban, amelyet 236 városban utcai tüntetések is kísérnek.

Csütörtökön csak egy franciaországi járatot kellett törölni Ferihegyen – tájékoztatott Hardy Mihály, a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs igazgatója. Elmondta: az Air France 2294-es járatát törölték, amely 17.35-kor érkezett volna Budapestre a Charles de Gaulle-ról, és 18.20-kor indult volna vissza. A többi gép mind elment, bár a 7.10-es Air France másfél órás, a 12.50-es Air France pedig kétórás késéssel indult el. A Malév 19.40-es párizsi járata a jelenlegi információk szerint 20.10-kor indul Budapestről. Péntek reggel az első járat az Air France 7.10-es gépe lesz a Charles de Gaulle-ra, erről azonban egyelőre nincs információ – mondta az igazgató.

A tiltakozás tárgyát képező nyugdíjreform tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, de a szenátusban csak október 5-én kezdődik el róla a vita. A szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy mozgósító erejükön, azaz a délutáni tüntetések résztvevőinek számán múlik majd, hogy folytatható-e még a nyomásgyakorlás a kormányra.

Az államfő többször jelezte: a reform megvalósítását mandátuma egyik legfőbb ügyének tekinti és annak legfontosabb elemein nem hajlandó változtatni.



A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése.


A szakszervezetek fő célja, hogy legalább annyian vonuljanak utcára, mint szeptember 7-én, amikor is adataik szerint 2,7 millióan tüntettek. A rendőrség szerint akkor valamivel, több mint egymillióan vettek részt a tiltakozó megmozdulásokon.

„A tüntetések hatalmasak lesznek” – ígérte meg Francois Chéreque a reformpárti CFDT szakszervezet vezetője azt hangsúlyozva, hogy nem a radikalizáció a megmozdulás célja. A szakszervezetek azt szeretnék, ha a szenátus „csökkentené az igazságtalanságokat” a tervezetben, például a nehéz fizikai munkát végzők számára lehetővé tenné a korkedvezményes nyugdíjba vonulást.


Kormányzati források szerint elképzelhető, hogy a nők, a fogyatékosok és az idősebb munkanélkülieket érintő kérdésekben engedményeket tesz majd az államfő a végszavazás előtt. A fennakadások már csütörtök reggel óta érezhetőek Franciaországban, elsősorban a vasúti és a légi közlekedésben, valamint az oktatási intézményekben. Az illetékes minisztérium adatai szerint a tanároknak negyede, a szakszervezetek szerint fele nem tartotta meg csütörtökön az óráit. Ez megegyezik a szeptember 7-i részvételi arányokkal.


A repülőtereken viszont nagyobbnak ígérkezik a káosz: a járatoknak átlagosan negyven százalékát törölték, a párizsi Orly repülőtéren viszont a gépek fele nem száll fel. Két hete a járatoknak csak 25 százalékát érintette a munkabeszüntetés.

Fotók: Reuters

A vasutasoknak a szakszervezetek szerint fele, a vasúttársaság szerint 37 százaléka sztrájkolt csütörtökön, amely némi visszaesést jelent szeptember 7-hez képest. A belföldi vonatoknak mintegy fele közlekedik, a nemzetközi vonalakat viszont egyáltalán nem érinti a sztrájk. A párizsi metrón kevéssé érezhető a sztrájk a kötelező minimumszolgáltatás miatt, amelynek következtében a csúcsforgalmi időkben szinte normál menetrendben érkeznek a vonatok. A felmérések szerint a közvélemény felemásan viszonyul a tiltakozási hullámhoz: a Vivavoice intézetnek a Libération napilapban közölt adatai szerint a lakosság 63 százaléka támogatja a sztrájkot, a Le Figaro által megbízott Ifop szerint azonban csak alig 37 százalékuk gondolja, hogy az ellenzék valójában visszaállítaná a 60 éves korhatárt, ha hatalomra kerülne. A La Croix című napilap szerint a párizsi tüntetés valójában „a 60 éves nyugdíjkorhatár ünnepélyes temetési menete”.

(MTI)