„Zarándokút” Putyinhoz

Csúcspontjához érkezett az Oroszországgal foglalkozó szakértőket, közéleti személyiségeket, köztük egyedüli magyarként lapunk külpolitikai rovatának vezetőjét tömörítő Valdaj Klub immár hetedik ülése. A résztvevők az első öt napban szó szerint viharos körülmények között, Európa két legnagyobb taván, az Onyegán és részben a Ladogán hajózva a világ geopolitikai realitásainak változásán, az Oroszország számára ebből adódó kihívásokon, a modernizáció elkerülhetetlenségén s megvalósításának módján vitázva az orosz múlt és jövő között ingáztak.

A Valdaj Klub

A 2004 óta működő Valdaj Klub célja, hogy az Oroszországgal foglalkozó kutatók, újságírók és közéleti személyiségek kicseréljék nézeteiket, s ami a legfontosabb, első kézből kapjanak információkat az országot érintő legfontosabb kérdésekben. A RIA Novosztyi hírügynökség, az orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács, a Russia Profile, a Rosszija v globalnoj polityike nevű folyóiratok, valamint a The Moscow News szervezésében az első találkozó helyszínéről, a Novgorod melletti festői tóról Valdaj névre keresztelt nemzetközi vitafórum tagjai közt legnagyobb számban az amerikai és brit szakértők vannak, mások mellett Richard Pipes, a Harvard Egyetem professzora, Samuel Charap, az Amerikai Haladásért Központ vezető elemzője, Clifford Kupchan, az Eurasia Group kutatási igazgatója, a New America Alapítány brit munkatársa, Anatol Lieven, őket követik a nyugat-európaiak, köztük a francia tudományos akadémia örökös tagja, Héléne Carrére d’Encausse, vagy a Német Külpolitikai Tanács keleti szekcióját irányító Alexander Rahr. Régiónkat egy cseh és szlovák, valamint három lengyel meghívott, köztük a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik mellett immár második alkalommal egyetlen magyar résztvevőként ott van Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője is. A posztszovjet térség változásait jelzi, hogy a külföldi vendégek sorában idén ott van egy ukrán elemző is. (MNO)

Közben megtekintették az orosz múlt egyik fatemplomaival fennmaradt gyöngyszemét, Kizsi szigetét, a programtól eltérve a Ladogán tomboló, négyméteres hullámokat verő vihar miatt a híres kolostorszigetre, Valaamra azonban már nem jutottak el. Helyette az eldugott, ám annál gyönyörűbb Alekszandro-Szvirszkij kolostornál kötött ki a Kronstadt nevű kirándulóhajó. Ezt követően Szentpétervár kormányzója, a „pityeri” csapat befolyásos tagja, Valentyina Matvijenko, majd a világhírű Ermitázs igazgatója, Mihail Piotrovszkij kalauzolta végig a mintegy száz fős, felerészben külföldiekből, felerészben orosz kutatókból álló csapatot az orosz államiság egyik jelképének is tekinthető művészeti együttesen. Ma immár Moszkvában először Szergej Lavrov külügyminiszter válaszol a tervek szerint közel két órán át immár csak a közel húsz országból érkezett mintegy ötven külföldi elemző kérdéseire, ezt követően pedig a „valdajosok” Szocsiba repülnek, ahol a nyári rezidencián az esti órákban fogadja őket Vlagyimir Putyin kormányfő.

Orosz geopolitikai dilemmák s a modernizáció kihívásai állnak a Valdaj Klub idei, immár hetedik ülésszakának középpontjában. A történelem és a jövő kontextusában vizsgálták a világ változásait, benne az Oroszország előtt álló kihívásokat a nemzetközi vitafórum tagjai.

A legnagyobb vitát az a kérdés váltotta ki, miszerint Oroszországnak Ázsia felé kell fordulnia, avagy inkább Európával kell erősítenie a kapcsolatait. A többség véleményét a rendezvény motorja, a sajtóban gyakran „orosz Brzezinskiként” emlegetett befolyásos szakértő, a Kül- és Védelempolitikai Tanácsot is vezető Szergej Karaganov akként foglalta össze, hogy az egyaránt gyengülő Európának és Oroszországnak nincs más választása, minthogy végre egymásra találjanak. Egy másik ismert orosz elemző, Flodor Lukjanov pesszimistább hangot ütött meg, mondván, ez nem választás, hanem egyensúly kérdése, s sok függ attól is, merre fordul Amerika. A legnagyobb bajnak azt látta, hogy Oroszország igazából semerre sem megy, ám mint hozzátette, ez érthető is akkor, ha az sem világos, a többiek merre mennek.

A kínai álláspontot felmutatva Shen Shiljan professzor először aláhúzta, hogy országa nem fenyeget senkit, majd kételyeit fejezte ki az orosz-európai közeledés kapcsán, mondván, Európában senki sem várja Oroszországot. Ezzel a megközelítéssel a német és francia elemzők nem értettek egyet, s felhívták a figyelmet arra, hogy egyre szélesebb körben ismerik fel az Európai Unióban az együttműködés elmélyítésének szükségességét. Az „amerikai színekben” fellépő örmény származású orosz kutató, Andranyik Migranjan szerint a legfőbb baj, hogy Európa gyenge és identitásproblémákkal küzd, míg az egyesült Államok is elbizonytalanodott a misszió értelmét tekintve. Pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy Oroszország már nem fél, s nem is fenyeget.

A Valdaj Klub résztvevői egyetértettek abban, hogy már az európai választás kérdésének ilyen erőteljes felvetődése is új irányokat jelez, az autentikus választ azonban ma Szergej Lavrov külügyminisztertől és Vlagyimir Putyin kormányfőtől várják, ezért készek a hatnapos maraton után „leruccanni” Szocsiba is. S talán valamiféle közvetett jelzést azzal kapcsolatban is kapnak, hogy miért nem fogadja idén a csapatot Dmitrij Medvegyev államfő.