Áder: Veszélyes anyaggá kell nyilvánítani a vörösiszapot

Magyarország az uniós strukturális alapokat, illetve a vidékfejlesztést szolgáló pénzeket is igénybe veheti a vörösiszap-katasztrófa okozta károk enyhítésére, ha a kormányzat ezt kiemelt prioritásnak tekinti – mondta Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság katasztrófavédelmi és humanitárius segítségnyújtási ügyekben illetékes biztosa kedd este Strasbourgban, a magyarországi szerencsétlenség következményeiről folytatott európai parlamenti (EP) vitában.• Orbán–Soros találkozó: egymillió dollárral segítik a helyreállítást

Szerdán kezdődik meg a peren kívüli egyeztetés a vörösiszap-katasztrófa károsultjai és a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. jogi képviselői között Budapesten.

Az unió szolidaritási alapjával kapcsolatban többen elmondták: az kifejezetten csak természeti katasztrófák esetén vehető igénybe, és a keletkezett kárnak meg kell haladnia az ország nemzeti össztermékének meghatározott hányadát, amely feltétel ebben az esetben nem teljesül. Georgieva rámutatott annak a helyzetnek az ellentmondásosságára, hogy miközben az uniós végrehajtó testületnek vannak eszközei a pakisztáni árvízkatasztrófa áldozatainak megsegítésére, ilyen jellegű szerencsétlenség esetén a szolidaritási alap nem használható fel. Valamilyen módon azonban kell tudni segítő kezet nyújtani a bajba jutottaknak – tette hozzá.

Az EU-biztos úgy vélekedett, hogy a strukturális, illetve vidékfejlesztési alapok – amelyeket egyébként a tagországok soha nem használnak ki száz százalékig – felhasználhatók lehetnek a kárt szenvedett infrastruktúra helyreállítására, környezetvédelmi megfigyelő tevékenységre, a szennyezett területek rehabilitációjára, vagy éppen a földhasználat jellegének megváltoztatásával kapcsolatos költségek fedezésére – ez utóbbira azért, mert elképzelhető, hogy a szerencsétlenség következtében adott területeken nem folytatható tovább a korábbi mezőgazdasági tevékenység.

„Első pillantásra az uniós szabályozás megfelelőnek látszik” – mondta Georgieva, de ehhez hozzátette: az uniós végrehajtó testület nem zárkózik el kategorikusan a módosítási elképzelésektől. Ami a vörösiszap minősítését illeti, elmondta: ha az anyag túl sok nehézfémet tartalmazna, akkor veszélyes anyagnak kellene minősíteni, de a magyar hatóságok közlése szerint jelen esetben nem ez a helyzet. A másik lehetséges jogszabályi változtatás területét abban jelölte meg, hogy a vállalatokat talán szigorúbb eszközökkel kell rábírni kötelezettségeik teljesítésére. A vitában több képviselő is hangsúlyozta, amit Georgieva a történtek fő tanulságaként emelt ki: a rendeletalkotás mellett ügyelni kell azok végrehajtására, a környezetvédelmi előírások szigorú betartására.

Több zöldpárti EP-képviselő szükségesnek mondta, hogy „a felügyelőket is felügyelni kell”, vagyis európai szintű környezetvédelmi felügyeleti tevékenységet szorgalmaztak a nemzeti felügyeleti hatóságok felett. Válaszában Georgieva elvetette ezt a gondolatot, és leszögezte, hogy a jelenleg érvényes uniós szabályok értelmében az ilyen jellegű felügyelet ellátása nemzeti hatáskörben van.

A vitában több magyar EP-képviselő szólalt fel. A néppárti Áder János megállapította, hogy az unió jelenleg „eszköztelen” az ilyen katasztrófahelyzetek kezelésére. Szerinte elérkezett az idő arra, hogy áttekintsék a veszélyes anyagok listáját, és a vörösiszapnak erre a listára vissza kell kerülnie. Szorgalmazta továbbá, hogy a veszélyes tevékenységet folytató üzemek számára írjanak elő kötelező felelősségbiztosítást. Fontosnak mondta azt is, hogy új pénzügyi rendszert alkossanak, ami hatékony – érdemi és gyors – segítséget tud nyújtani a károsult országoknak.

Kovács Béla (Jobbik) szerint egyre kevesebb a remény arra, hogy a nyomozás során kiderül az igazság, és megtudhatjuk, kik a felelősek a katasztrófáért. Idézett azonban a képviselő olyan véleményeket, miszerint a gátszakadás a gátlástalan nyerészkedésnek és súlyos technológiai fegyelemsértéseknek tudható be.

(MTI)