A biztos frissen lezárult vizsgálata alapján megállapította, hogy a korábbi környezetvédelmi és vízügyi minisztérium kifogásolt rendelete ugyanis nem használta ki Magyarország mozgásterét a hajózhatóság bővítésében. A rendelet megalkotóinak figyelembe kellett volna venniük, hogy a Duna hajózhatóságával kapcsolatos beavatkozások közvetlen hatással vannak a folyó ökológiai állapotára – tette hozzá. Fülöp Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy ezekre tekintettel az első prioritási terület, a hajózhatóság vonatkozásában a magyar kormány nagyobb döntési szabadságot élvez. Ez lehetőséget biztosít a kormány részére a Duna-völgy jövőjének rendszerszintű átgondolására és tervezésére, amely biztosítja a Duna Stratégia keretében előirányzott egyes projektek fenntarthatóságát is.
Fülöp Sándor álláspontja az, hogy a Duna vonatkozásában a párhuzamosan rendelkezésre álló ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legteljesebb készletét meg kell őrizni. Ennek érdekében a leromlott vagy eltűnőben lévő szolgáltatásokat rehabilitálni kell. Ez a rehabilitáció azoknak a térségeknek, alrendszereknek, funkcióknak a felújítását és megerősítését jelenti, amelyek a szóban forgó szolgáltatást nyújtják. Az esetleges egymást kizáró szolgáltatások közül mindenkor a megújulót kell megtartani, és a meg nem újulóról kell lemondani.
Válaszokra van szükség
Az ombudsman szerint egy megfelelően előkészített projektnek választ kell adnia arra is, hogy a tervezett hajóút a Dunán miként illeszkedik Magyarország közlekedéspolitikájába, hogyan befolyásolja például a vízi tranzitforgalom tényként kezelt növekedése a közúti, illetve a vasúti szállítást, és ez hogyan befolyásolná a zaj- és a légszennyezést. Ezzel összefüggésben vizsgálni kell továbbá, hogy az állami kiadások hatékonyan szolgálják-e a célokat, a projekt gazdaságos-e, milyen konkrét gazdasági hasznot hajt, milyen mértékben járul hozzá a magyar versenyképesség javításához. Vizsgálatra szorul az is, milyen nagyságrendűek lesznek a hajóút fenntartásának költségei, és ezek a költségek mennyiben térülnek meg. A projekt tervezésével egyidejűleg stratégiai környezeti vizsgálatot is végezni kell – hívta fel a figyelmet Fülöp Sándor.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a fentiek kapcsán a héten levelet írt Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a kormány illetékes tagjaihoz, levelében kérve, hogy az állásfoglalás megállapításait és intézkedési javaslatait fontolják meg, valamint végrehajtásuk érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A témában az ombudsman ajánlást kíván kiadni, az ajánlás szakmai hátterét egy, az ombudsmani irodában szerdán a témában tartott konferencia összegzése, valamint kiterjedt nemzetközi szakirodalom alapozza majd meg.
A hajókat is lehet a Dunához igazítani
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a Duna kapcsán vizsgálták-e a Felső-Dunán eddig létesített vízlépcsők hatását a magyarországi szakaszra, illetve az ebből következő esetleges magyarországi feladatokat – konkrétan Magyarországon vízlépcsők létesítését, vagy más megoldást a Duna hajózhatóságának biztosítása érdekében – Fülöp Sándor elmondta: a cél az, hogy minden kérdés az asztalra kerüljön, ennek érdekében szervezték a szerdai konferenciát is. Az már a döntéshozók feladata lesz, hogy a minden lehetőséget felvázoló ajánlás, illetve projektek alapján milyen további lépések mellett foglalnak majd állást. Zlinszky János, az ombudsmani iroda főosztályvezetője ehhez hozzátette: a Duna vízi útja jelenleg is nagyobb, mint amennyi hajó közlekedik rajta, s a legkorszerűbb eszközökkel olyan GPS-szel például, mint amilyen a taxisoknak van – a jelenleginél nagyobb számban is tudnának közlekedni a Dunán, nem beszélve a vízi út pontosabb kijelölésének szükségességéről. Nem csak a Dunát lehet a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat is a Dunához – jegyezte meg.
(MTI)
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
