Ugyanis a mi esetünkben ősrégi, őshonos „bevándorlókról” van szó, s nem néhány lezüllött telepről. Magyarország lakosságának közel tíz százaléka cigány, és a szimbiózis időtlen idők óta létezik és működik, egykor elviselhetőbben, majd egyre elviselhetetlenebbül. A magyar romákat – a tetemes vérkeveredés ellenére – nem sikerült integrálni, erre jószerint komoly, huzamosabb ideig tartó kísérlet – részben a nemzet sanyarú állapota miatt – sohasem történt. Sarkozy nem francia romákat tanácsolt el Franciaországból, a nálunk élő romák pedig kilencvenkilenc százalékban magyar állampolgárok; rémesen és nevetségesen hatna, ha azt mondanánk nekik, menjetek „haza” Indiába. Németországot is nyomasztja, hogy az iszlám államokból behívott, majd letelepedett népesség nem akar, vagy képtelen beolvadni, beilleszkedni az új hazába. Különböző tervek és törvények születnek megelőzendő az országon belüli ország létrejöttét, de egyelőre ott sem körvonalazódik megoldás. Az állampolgárrá váltakat onnan hazaküldeni már aligha lehet. Még azt sem mondhatjuk, hogy nyugaton most kulminál a helyzet, hiszen a problémák épp hogy csak elkezdődtek. Az említett esetekben két gazdag, nagy országról beszéltünk, Európa két vezető hatalmáról, és nem tízszázaléknyi a beilleszkedésre képtelen populáció, míg Magyarország és Románia esetében mélyszegénységről és nagy tömegekről van szó.
(Magyar Nemzet, 2010. november 30.)

Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?