Amerika stratégiát váltott, hogy mielőbb újranyissa a Hormuzi-szorost

Miközben a világ egy soha nem látott energiaválság felé sodródik, az amerikai haditengerészt stratégiát váltott annak érdekében, hogy a Hormuzi-szoros mielőbb biztonságosan hajózható legyen. Egy szakértő arra figyelmeztetett, hogy a technológiai átállás miatt a haditengerészet aknamentesítési kapacitása történelmi mélyponton van. A veszélyforrások azonosítása mindössze néhány hetet vesz majd igénybe, azonban a teljes folyamat – ami az aknák felrobbantásával, kiemelésével vagy elsüllyesztésével ér véget – akár hat hónapot is igénybe vehet.

Dan Caine, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője Forrás: AFP

Az elmúlt napokban több kereskedelmi hajót is támadás ért a szorosban. Mindkét fél folytatja a tengeri blokádot és tartóztatott fel hajókat, miközben azok megpróbáltak áthaladni a szűk tengeri átjárón. Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette Teheránt a további eszkaláció elkerülésére, és jelezte, hogy Amerika kész lépéseket tenni a szoros nyitvatartásáért. 

Irán a további tárgyalásokat az amerikai tengeri blokád feloldásához kötötte, míg Washington biztonsági garanciákat és a szoros újranyitását követeli, így egyelőre kicsi az esélye a gyors megállapodásnak.

Több hírforrás is arról számolt be, hogy Irán legalább egy tucat aknát telepített a szorosban, bár egyes becslések ennél magasabb számot is említenek. Ahogy az Egyesült Államok megpróbálja megtisztítani és újranyitni a Hormuzi-szorost az iráni aknatelepítések után, ezt úgy teszi, hogy közben kivonta az erre a feladatra kijelölt aknamentesítő hajók többségét, helyettük pilóta nélküli rendszerekre támaszkodik. 

Őszintén szólva az aknamentesítők kivonása engem soha nem aggasztott, mert új technológiát vezettünk be

– mondta Kevin Donegan nyugalmazott altengernagy. Az elemzők szerint azonban a haditengerészet egy átállási időszakban van, amikor az elavult aknamentesítő hajókat új rendszerekkel váltja fel.

Jelenleg a haditengerészet aknamentesítési képességeinek mélypontján vagyunk

 – mondta Bryan Clark, a Hudson Intézet védelmi elemzője. Clark szerint a haditengerészet évek óta fejleszt pilóta nélküli rendszereket az elavult aknamentesítő hajók kiváltására, de ezek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre. 

Az amerikai erők nem küldenek hajókat vakon aknamezőre

Az aknamentesítési művelet egy pilóta nélküli rendszerekből álló hullámmal kezdődik. Víz alatti drónokat – amelyek némelyike torpedóra emlékeztet – rácsszerű mintázatban vetnek be, hogy feltérképezzék az óceán fenekét és azonosítsák a lehetséges veszélyforrásokat, nagy felbontású szonárral megkülönböztetve az aknákat a törmeléktől.

Ezzel párhuzamosan légi drónok vontatnak szonárrendszereket és érzékelőkkel felszerelt helikopterek a tengerfelszínhez közelebb kutatnak aknák után, lehetővé téve a haditengerészetnek, hogy komplett képet kapjon a helyzetről. A veszélyforrások azonosítása azonban csak az első lépés.

Az aknák semlegesítése a folyamat igazán időigényes része

– mondta Clark. Amint egy aknát azonosítanak, a kezelők távirányítású rendszereket vetnek be annak hatástalanítására – vagy a helyszínen felrobbantják, vagy kilyukasztják, hogy elsüllyedjen, viszont még ekkor sem szűnik meg a veszély. Az aknák eltávolítása lassú folyamat, sok minden múlik azon is, hány eszköz van a vízben és hogyan helyezték el őket.

A Pentagon a kongresszusnak azt jelezte, hogy akár hat hónapig is eltarthat a teljes aknamentesítési folyamat.

Clark szerint az amerikai erők heteken belül képesek lehetnek az aknák azonosítására és a semlegesítés megkezdésére, de azok teljes eltávolítása a kulcsfontosságú hajózási útvonalról jelentősen hosszabb időt vesz majd igénybe.

Borítókép: Dan Caine, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője (Fotó: AFP)