A látványpolitizálás megbukott a tavaszi választáson. A nyolc évig szélhámoskodó kurzusnak útilaput kötöttek a talpa alá. Az a fajta hatalombirtoklás azonban, amely kizárólag a pillanatnyi illúziókeltésre, a „Szavazz ránk, aztán majd csak lesz valahogy” taktikára épült, most kerülhet végérvényesen a történelmi szeméttárolóba. Nem véletlen tehát, hogy igen szívósan küzd a neoliberális szisztéma a fennmaradásáért. A felszínen mindebből csak annyit érzékelhetünk, hogy hirtelen csak a rossz hírek iránt van kereslet a balmédiában. Amióta a forint árfolyama javul, konszolidálódik, nemigen lehet semmit sem hallani róla. További érdekes szimptóma, hogy mintha több lenne a választás közeledtével a hivatásos keserítő. Aki plakátokat tépked suttyomban, összeszaggatja a kapualjba lerakott polgári kampánykiadványokat vagy csak arról igyekszik mindenkit meggyőzni, hogy „ezek is csak a zsebük megtömésével vannak elfoglalva”. Minek hát akkor törnünk magunkat a szavazással?
(Magyar Nemzet, 2010. október 1.)
origo.hu
Leállhat a közösségi közlekedés Budapesten – ez Karácsony forgatókönyve
