Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Thilo Sarrazin kigúnyolja Merkelt, Wulffot és Gabrielt című cikkében a vitatott szociáldemokrata politikus legfrissebb nyilatkozatáról ír. A korábbi Bundesbank-elnök és szociáldemokrata politikus legújabb interjújában leszámolt politikai ellenfeleivel. „Feladtam hivatalomat, mert az állam éléről irányított, példátlan kampány után a Bundesbank élén már nem tudtam termékeny munkát végezni” – nyilatkozta interjújában. „Nem én kezdtem el a vitát, hanem egy bonyolult helyzetet logikusan ábrázoltam. A düh nem tőlem érkezett, hanem politikai és médiában dolgozó ellenfeleim felől.” Sarrazin hozzáfűzte: „Kinek, ha nem valaki olyannak, mint nekem kell Németországban kimondania a kellemetlen igazságokat? Akinek 65 éves, politikai tapasztalata van, és nincsenek egzisztenciális félelmei.” „Néha az az érzésem, hogy úton vagyunk a lapítás köztársaságába.”
Sarrazin élesen bírálta Christian Wulff szövetségi elnök viselkedését törökországi látogatása során. „Törökországban legfeljebb megtűrik a kereszténységet. A számok világos nyelven beszélnek. 1914-ben az ország lakosságának negyede volt keresztény, ma alig 0,2 százalék. S az isztambuli német iskolában néhány éve az alsóbb osztályokban tilos a német oktatás. A szövetségi elnök ezeket a nem igazán kedvező viszonyokat egy giccses harmóniaszósszal öltötte le.” Angela Merkel esetében Sarrazin megkérdőjelezte, hogy valóban érdekelné az integrációs vita: „Angela Merkel nem csak az én könyvemet bírálta, közvetve felszólította, a Bundesbank vezetését, hogy távolítson el az elnökségből. Ezenfelül a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a könyvet nem olvasta, és nem is fogja olvasni. Erről azért leolvasható a kancellárnak az üggyel kapcsolatos érdeklődése.”
Sigmar Gabriel SPD-elnök kijelentését, miszerint azokat a külföldieket, akik nem viselkednek értelmesen, ki kell utasítani, Sarrazin úgy kommentálta: ő megvárja, hogy ezekben a nyilatkozatokban mi az ő könyve által kiváltott hangulathoz történő opportunista idomulás, és mi a valódi cselekvési akarat. Ez érvényes az összes pártra. Amúgy szórakoztatja, hogy az CDU és az SPD mennyire összhangban bírálja őt.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Josef Urschitz Lobbizás: a sötétben semmi sem látszik című cikkében foglalkozik a MÁV Cargo-ügylet osztrák szálaival. Horst Pöchhackernek, az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) felügyelőbizottsága elnökének vélhetően mennie kell. Annak a hangfelvételnek, mely a vasút felügyelőbizottságának ülésén készült, és amelyen elég szabadszájúan vitatkozik a lobbizási gyakorlatról, erre elegendőnek kell lennie. Még akkor is, ha Doris Bures (SPÖ) infrastrukturális miniszter a vasút fő ellenőre mögött áll. Egy magyar lobbista 7,1 millió eurót kapott az ÖBB-től. Pöchhacker szavai szerint az volt a feladata, hogy a „megfelelő pillanatban a megfelelő minisztert felhívja”. A feladata stratégiák kidolgozása, médiafigyelés, az elgondolás bemutatása a médiában, valamint hogy a megbízót, az ÖBB-t minden lehetséges módon támogassa. Az a tény, hogy a felügyelőbizottság nem minden tagja tudott az ügyről, és csak egyetlen ÖBB-Cargo elnökségi tag (Gustav Poschalko) írta alá a szerződést, most nyugtalanságot váltott ki, és vélhetően még az államügyészség is nyomozni fog az ügyben. A hangfelvétel szerint a felügyelőbizottsági ülésen Pöchhacker azzal kívánta indokolni a korrupciót, hogy naivitás azt hinni, hogy „bizonyos országokban” ilyen lobbizás nélkül hozzá lehet férni közpénzekből fizetett megbízásokhoz. Ausztriában nincsenek valódi, kötelező erejű, átlátható szabályok a lobbizásra, ezért a nyilvános megbízásokra sok esetben gyanú vetül. S ezzel a tisztességes lobbizásra – ami a politika és a közigazgatás korrupció nélküli befolyásolását jelenti – is gyanú vetül.
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
