Most aztán elmélkedhetünk, hogy miként is állunk. Vélhetően ismét szembesülnünk kell a fájdalmas felismeréssel, hogy az unió olyan, mint egy várfal, meg kell mászni – izzadva, verítékkel, igen-igen nagy lelki munícióval felvértezve. Továbbá azt is tudomásul kell venni, hogy az érdekharcok küzdőterén mások – mert nagyobbak, mert nem sújtotta őket a kommunista diktatúra, mert történelmüket a szerencse csillaga vigyázta – sokkal jobb érdekérvényesítő pozícióban vannak.
A reálpolitikusok mindezt nemcsak hogy naponta mérlegelik, de gazdaságdiplomáciai stratégiájuk részévé teszik. A Fidesz-kormány felmérte, mit honnan várhat. Tisztában van azzal, hogy – például – Brüsszel üzengethet és fenyegethet a jegybankelnök megkurtított fizetését kifogásolva, vagy fanyaloghat a bankadó hazai bevezetéséért neheztelve – még akkor is, ha ezt a nagyokkal nem, vagy csak igen óvatosan és körültekintően teszi meg.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Magyar Nemzet, 2010. október 1.)
origo.hu
Leállhat a közösségi közlekedés Budapesten – ez Karácsony forgatókönyve
