A hivatalosan idén februárban megnyílt magyar főkonzulátus első jelentős gazdasági bemutatkozó rendezvényén, az üzletemberek találkozóján több mint tucatnyi magyar vállalat, szervezet mintegy 25-30 képviselője és csaknem kétszer annyi helyi kínai vállalkozó, cégképviselő volt jelen. A magyar résztvevők között jelentős számban voltak a környezetvédelem, a vízügy területén működő cégek, mint például a Kínában már jelenlévő Aquaprofit, a nyíregyházi központú Viziterv Environ Kft. vagy a Magyar Vízipari Klaszter.
Ennek magyarázatául Olajos Péter az MTI-nek elmondta, hogy a csungkingi térségben komoly igény és érdeklődés mutatkozik a vízbázisvédelem, a szennyvíztisztítás és a fürdőfejlesztés iránt. Ezeken a területeken a magyar szakemberek jelentős tudással, technológiával rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket arra, hogy egyedi helyzetekre ne uniformizált, hanem az adott körülményekre szabott költséghatékony megoldásokat javasoljanak – mondta Olajos Péter, kiemelve, hogy láthatóan felkeltette a jelenlévők figyelmét például az az eljárás, amelynek segítségével szennyvíziszapból biogázt lehet nyerni.
A Kína belső területein remélt üzletekkel magyar kis- és középvállalatok remélik megvetni a lábukat, elsősorban szellemi termékek exportjával, berendezések, projektek terveivel, megvalósíthatósági tanulmányok készítésével. A fórum alkalmával a magyarországi Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a csungkingi partnerszervezettel; a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–kínai tagozatának társelnöke, Forintos Róbert pedig megbeszélést folytatott a kínai kereskedelemfejlesztési szervezet (CCPIC) helyi vezetésével.
A CCPIC felajánlotta, hogy amennyiben igény mutatkozik rá, ingyen biztosítanak irodát a kamara képviselőinek. Olajos Péter szerint nagy a fogadókészség a magyar termékek, technológiák és szolgáltatások iránt, s ennek alapján úgy véli: Peking és a keleti part, vagyis Sanghaj és Sencsen (Shenzhen) mellett a 30 milliós Csungking jó bázisa lehet a magyar cégek piacnyerésének. Véleménye szerint ezt fogja segíteni az is, ha az európai országok közül elsőként Magyarország főkonzulátusa helyben megkezdi a schengeni vízumok kiadását, illetve ha megvalósul az az elképzelés, hogy Csungkingot és Budapestet közvetlen légi járat kösse össze.
Csungking gazdasága tavaly 14,9 százalékkal nőtt, 2010 első fél évében ez az érték 17,6 százalék volt. A város az elmúlt években 50 milliárd jüant (7,5 milliárd dollár) fordított a szennyvízkezelés fejlesztésére, s a következő három év terveiben további 28 milliárdos befektetés szerepel. A 32 milliós, 82 ezer négyzetkilométeres területű kiemelt város erdősítési programot is megvalósít, valamint a folyóvizek – mindenekelőtt a város területét is átszelő Jangce folyó – vízminőségének javítását is célul tűzte ki.
(MTI)
origo.hu
Kórházból üzent Reviczky Gábor – életmentő beavatkozás előtt áll
