Korábbi megállapodás szerint a jövő évi uniós büdzsében a kiadások összege 126,5 milliárd euró lesz, 2,9 százalékkal több a tavalyi 123 milliárdnál.
A voksolás után méltatta a megállapodást Jerzy Buzek, az EP elnöke, Sidonia Jedrzejewska jelentéstevő és Janusz Lewandowski, az Európai Bizottság költségvetési felelőse is. A szavazás után kiadott közös közleményében Surján László (KDNP), az idei EU-büdzsé jelentéstevője, valamint Áder János (Fidesz) arra mutattak rá, hogy „az Európai Unió történetében először született meg az unió költségvetése a Lisszaboni Szerződés szabályai szerint”. Surján szerint a költségvetés elfogadásával „az egy hónapja húzódó politikai válság a végéhez ért, azonban az számos tanulságot tartalmaz az európai döntéshozók számára”. A büdzsébe több, Magyarország szempontjából fontos módosító javaslat is bekerült – tette hozzá. Felszólalásában a KDNP-s képviselő kiemelte: „a parlament hatékonyabb, ésszerűbb költségvetést szeretne, elő akarja mozdítani a bevételi oldal reformját. Nagy eredmény, hogy erről még a magyar elnökség alatt elkészül az Európai Bizottság előterjesztése.”
A közlemény szerint a költségvetés biztosítja az unió működését, és például a felzárkóztatási politika számára a múlt évinél mintegy 15 százalékkal több támogatást nyújt. Lesz elegendő forrás a közös mezőgazdasági politika számára is. Jövőre a költségvetésben az ifjúság hangsúlyozott figyelmet kap. E szempontból külön magyar siker, hogy másfél millió euró áll immár bizonyosan rendelkezésre olyan ifjúsági programokra, mely a Duna-menti népek közötti megbékélést, a közös regionális identitás kialakulását célozzák – áll Surján és Áder közleményében. A fideszes képviselő annak a javaslatának az elfogadását is méltatta, amely szerint a működő ivóvízbázisok klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálatára a jövő évre félmillió eurót különítenek el az uniós büdzsében.
Felszólalt a téma vitájában Herczog Edit (MSZP) is, aki sajnálatát fejezte ki, hogy EP nem emelt szót a pénzügyi tranzakciós illeték érdekében. Elégedettségének adott hangot, hogy a magyar EU-elnökség mentesült a büdzséalakítás feladatától, ugyanakkor remélte, hogy a következő félévben sikerül előrelépni a rugalmasság fokozásának a parlament által sürgetett kidolgozásában.
Elfogadták Gál Kinga jelentését
Megszavazta az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén Gál Kinga (Fidesz) jelentését az alapvető emberi jogok európai uniós helyzetéről. Az éves jelentés célja, hogy az EU alapjogok védelmével foglalkozó „új intézményeit és mechanizmusait átláthatóvá és hatékonyabbá tegye”, valamint hogy „az alapjogi rendszer a polgárok számára érthető, elérhető és eredményesen használható legyen” – emlékeztetett közleményében a magyar képviselő. A jelentés előző napi vitájában éles szóváltás zajlott le jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően.
(MTI)
