Koszovó 2008. február 17-én deklarálta függetlenségét, amelyet azóta 72 ország ismert el, eközben tagja lett a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak. A nagyhatalmak közül a balkáni országot Oroszország, Kína, India és Brazília, míg a térségünkben Szlovákia, Románia, Ukrajna nem ismerte el eddig. 2010 júliusában a hágai Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy a függetlenség kimondása nem ütközött a nemzetközi törvényekbe.
A csaknem hároméves, a Dunántúl méretének egynegyedét kitevő új államban a munkanélküliség 16,6 százalékos, a lakosság 35 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, de az általános európai arányokkal szemben csupán a népesség 6,6 százaléka idősebb 65 évnél. A mintegy kétmillió lakosú országban az egy főre jutó GDP összege 2500 dollár, amivel a világ országainak a rangsorában a 173. helyet foglalja el.
Nagykoalíció kormányzott
A legutóbbi parlamenti voksolást 2007. november 17-én rendezték Koszovóban. A választást a Koszovói Demokrata Párt (KDP) nyerte a szavazatok 34,3 százalékával, amivel 37 helyet szerzett a 100 fős parlamentben. A KDP alapvetően egy baloldali-szociáldemokrata párt, amelynek elnöke Hasim Thaci. A második helyen a Koszovói Demokrata Liga (KDL) végzett 22,6 százalékkal, amellyel 25 helyet szereztek. A jobbközép konzervatív párt vezetője Isa Mustafa, Pristina főpolgármestere, de emellett az ország elnökét és öt alelnökét is ez a politikai erő adta. A két legnagyobb párt a választást követően nagykoalíciót kötött, a miniszterelnök Thaci lett.
Harmadik helyen az Új Koszovó Szövetség (UKSZ) végzett 12,3 százalékkal, amely 13 mandátumot jelentett a pártnak. A liberális párt alapvetően az üzleti élet szereplőit próbálja megszólítani, amelyet bizonyít, hogy Behgjet Pacolli személyében egy neves vállalkozó a vezetője. Az Albán Kereszténydemokrata Párt és a Szövetség Koszovó Jövőjéért 11, illetve 10 mandátumot szerzett a legutóbbi választáson.
Saját bukásukat rendezték meg?
A választást eredetileg október 15-én tartották volna, miután Fatmir Sejdiu elnök 2010 szeptemberében lemondott. Erre azért került sor, mivel kimondták, hogy megsértette az alkotmányt azzal, hogy egyszerre töltötte be az elnöki funkciót és volt a KDL vezetője. Ezt követően a KDL kilépett a koalícióból, és a kormány a november 2-i bizalmi szavazáson megbukott. A kormány összeomlása után december 12-re írták ki az új választást, amely az ország függetlensége óta az első parlamenti választás lesz.
A választás kiírását az országon kívül és belül is elítélték, mivel elemzői vélemények szerint a koalíció „megrendezte a saját bukását”. A világon sehol sem kezdeményezi egyetlen kormány sem a saját bukását – vélekedett egy koszovói újságíró. Az elemzők azért tartják rossz lépésnek az előre hozott választást, mivel az instabilitást hoz az országba, akkor, amikor az uniós és a NATO-csatlakozás elérése lenne a legfontosabb feladat, ami a bizonytalan helyzet miatt egyre távolabb kerülhet.
Éles a verseny
A legutolsó felmérések szerint a KDP 30,2, míg a KDL 28,1 százalékos támogatottságnak örvend. A kutatás szerint azonban a pártvezetők népszerűsége már fordított arányt mutat, mivel Isa Mustafa vezet Thaci előtt. Harmadik helyen, 16 százalékos támogatottsággal a Vetevendosje nevezetű párt áll, amely Nagy-Albánia megteremtését tűzte a zászlajára. 12 százalékos népszerűséggel negyedik az UKSZ, amelyet az Új Koszovó Szövetség követ 7 százalékkal. Jól látható, hogy a választást követően is koalíciós kormányzás lesz a fiatal államban, de nagy kérdés, létrejön-e ismét a két legnagyobb párt összefogása.
Gyilkosság és bojkott
A választás előtti héten a bosnyák kisebbség vezetőjének a meggyilkolása határozta meg a közbeszédet, aki emellett tagja volt az országos választási biztottságnak is. A kormány szerint a merénylet nem fogja befolyásolni a vasárnapi megméretést. Sefko Salkovic megölésére a helyi uniós erők úgy reagáltak, hogy az erőszaknak nem lehet helye a demokráciában. A helyi szerb kisebbséget már korábban is a voksolás bojkottálására szólították fel. Mindezek ellenére gyakorlatilag a szerb kormány visszatáncolt, s lényegében az ottani szerbekre bízta a kérdés eldöntését. A szerbek nagyobbik hányada – sokkal több, mint a korábbi választásokon – politikai szervezeteket alakítottak, listát állítottak – szám szerint nyolcat –, s részt vesznek a parlamenti mandátumokért folytatott versengésben.
(Forrás: CIA Factbook, vajdasagma.info, setimes.com, sofiaecho.com)
