Kiderült, mitől erősödhet tovább a gazdaság

A belső piac élénkítése, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása és a fogyasztás bővülése segítheti a magyar gazdaság további fejlődését – mondta el az MNO érdeklődésére Mellár Tamás annak kapcsán, hogy a korábban becsültnél is nagyobb mértékben bővült a harmadik negyedévben a hazai gazdaság. A hét eleji leminősítést Bod Péter Ákos úgy értékelte, hogy annak nem lesz negatív hatása a gazdaságra, de jó lenne visszakerülni a lengyel besorolás szintjére.

A korábban közöltnél nagyobb mértékben nőtt a bruttó hazai termék (GDP), amely 1,7 százalékkal bővült a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, míg 2010 második negyedévével összevetve 0,8 százalékkal bővült – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A harmadik negyedévre a KSH az Ecostattal készített közös gyorsbecslése alapján kicsit kisebb, 1,6 százalékos éves GDP-növekedést várt, tehát tovább folytatódott a magyar gazdaság kilábalása az elmúlt évek meredek zuhanásához képest.

A magyar gazdaság további kitörési pontjai kapcsán Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója az MNO-nak elmondta: fontos lenne nyitni Ázsia felé, ahol hatalmas a gazdasági dinamika, de kérdés, hogy ebben hogyan tudunk részt venni, mert ott is nagyon komoly versenyfeltételek vannak. Ami az eddigiekben nem történt meg, hogy a hazai kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása mellett a vidékfejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt, ami a belső piac élénkítésével járna – tette hozzá. Mellár szerint hosszú távon nem lesz egy fenntartható dolog, ami az utóbbi két évben történt, miszerint a keresleti oldalról a gazdaságot az export vezérli, mert sem beruházás-, sem fogyasztásélénkülés gyakorlatilag nincsen.

Hatékonyabb működés kevesebből

A gazdaság további lendületbe hozását segítheti a kormány által február végére elkészítendő Magyar Növekedési és Stabilitási Program, amely Magyarország strukturális reformprogramja. A szerkezeti reformok a kormányzás valamennyi területét érintik majd. A kutatási igazgató úgy látja, a szerkezeti reformok kapcsán azt mondja mindenki, hogy Magyarországon az újraelosztás aránya 48-50 százalék körül van, ez a velünk hasonló fejlettségű országokban 8-10 százalékkal alacsonyabb, ezért a következő években mindenképp szükséges ennek a lecsökkentése.

Ennek egyik eleme természetesen a bevételi oldalon, hogy az adókat csökkentjük, amit a kiadási oldalon szintén költségcsökkentéssel kell kiegyensúlyozni – tette hozzá. Mellár rámutatott arra, hogy ezt fűnyíró módszerrel nem lehet végrehajtani, csak akkor érhető el az újraelosztás csökkentése, ha a nagy elosztási rendszerek átalakítása megtörténik. Ezt az jelenti, hogy hatékonyabb működésre lesznek képesek ezek az ágazatok, kevesebb kiadás mellett – hangsúlyozta a szakértő.

Nem okozott meglepetést a leminősítés

Két kategóriával, Baa3-ra rontotta Magyarország szuverén adósságbesorolását az egyik vezető amerikai hitelminősítő hétfőn, a Moody’s Investors Service. A leminősítés nem számított meglepetésnek, hiszen hónapok óta pedzegetnek hasonló lépést a nagy hitelminősítők. Eddig hazánk a Moody’s-nál a Baa1-es csoportban volt.

Két fokozattal feljebb tartott minket a Moody’s, mint a Standard & Poor’s és általában a minősítő intézetek nem szoktak ekkora különbséget tartani egymás között – mondta el lapunknak a leminősítés kapcsán Bod Péter Ákos egyetemi tanár. Ez csak akkor történik meg, ha a gazdaságpolitikára van valami speciális információjuk, vagy pedig a térség egészével kapcsolatban van valamilyen elgondolásuk – tette hozzá a volt jegybankelnök.

Az ír válság volt a fő ok

Bod szerint a magyarországi térség, azonban nem tekinthető egységesnek, mivel Szlovénia és Szlovákia már eurót használ, ezért ők automatikusan más besorolás alá kerülnek. Az egyetemi tanár leszögezte, hogy hazánk abba a kategóriába került, ahol 70-80 százalékos az államadósság és így a most kitört ír krízis érzékenyebbé teszi a hitelminősítőket a kockázatokra. „Ez a döntő, ami miatt visszaraktak minket két fokozattal lejjebb.”

Az a gazdaságpolitika, amelyet a magyar kormány folytat, rejt bizonyos kockázatokat, de az, hogy levisszük az adókat, lendületbe jön a gazdaság, munkába állnak százezrek és visszafizetjük a felvett pénzeket, megvalósítható elképzelés – mutatott rá az egykori miniszter.

Bod úgy látja, a leminősítést követő növekvő finanszírozási költségek hátrányos helyzetet teremtenek, ahogy a gyengülő forint is, de nem szabad arról megfeledkezni, hogy ez az exportőrök számára kedvező, így a gazdaság egészét nézve nem szenvedünk el veszteséget a döntés következtében. A legjobb az lenne, ha szépen odakerülnénk, ahová Lengyelország most tartozik – hangsúlyozta a szakértő.

Követhetjük a csehek és a dánok útját is

Még a múlt héten hozta nyilvánosságra a JP Morgan bankcsoport befektetési és elemző részlege azt az elemzését, amelyben Magyarország és Lengyelország esetében 2019-re, Csehország és Románia esetében 2020-ra, „vagy még későbbre” tolta ki az általa várt euróövezeti csatlakozási időpontokat. Ennek kapcsán Bod kijelentette, hogy stabil valuta szükséges a gazdasági fejlődéshez, míg az instabilitás nagyon költséges. Az egyetemi oktató szerint a nemzeti valuta megtartása Magyarország esetében az instabilitás forrása, mivel a lakosság jelentős része devizában adósodott el.

Természetesen az erős valuta lehet a nemzeti valuta, mint a csehek és a dánok esetében, de ehhez olyan feszes költségvetési politika szükséges, amiről hazánk esetében nehéz beszélni – mondta Bod. A szakértő szerint miután Magyarországon állandó túlköltekezési veszély áll fönn, ezért a legjobb megoldás, hogy a jó valutát használjuk. „Abban hiszek, hogy az erős valuta nekünk jó, ezért szükséges az euróövezetbe való minél előbbi belépésünk” – zárta szavait a közgazdász.